Óriási pénzeső hullhat a magyar diákokra és nyugdíjasokra: kiderült, honnan teremtik elő a mesés összegeket

Az új vezetés a tervek szerint már idén megkezdené legfontosabb választási ígéreteinek megvalósítását. Ezek közé tartozik a családi pótlék megduplázása, a rászoruló diákok százezer forintos iskolakezdési támogatása és a nyugdíjemelés. Szintén ide sorolható a minimálbért terhelő személyi jövedelemadó kilenc százalékra csökkentése. A program végrehajtása azonban hatalmas terhet ró a költségvetésre, miközben az államháztartás helyzete jelenleg kifejezetten kedvezőtlen. Az idei évre kitűzött hiánycél már most tarthatatlan. A helyzetet tovább rontják az olyan külső tényezők is, mint az iráni konfliktus miatt tartósan magasan maradó világpiaci energiaárak.

A párt az intézkedések fedezetét több forrásból teremtené elő. Ide tartozik a korrupció felszámolása, az indokolatlan presztízsberuházások leállítása és az uniós források felszabadítása. Emellett komoly tételt jelentenének a befektetői bizalom helyreállításából származó kamatmegtakarítások. Szintén kulcsfontosságú célkitűzés az euró 2030-as bevezetésének előkészítése. A gazdasági szakértők egybehangzó véleménye szerint a közös európai valuta bevezetésének szándéka önmagában is képes növelni a piacok bizalmát. Ez a lépés hosszú távon jelentősen csökkentheti a magyar állam adósságfinanszírozási költségeit.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kiderült az igazság a Tisza-kormány vagyonadójáról: így sarcolhatják meg a leggazdagabb magyarokat

A támogatók igazságosabb közteherviselést várnak tőle, a kritikusok viszont tőkekiáramlást és nehezen kezelhető gyakorlati problémákat emlegetnek.

A bejelentett jóléti intézkedések részben önfinanszírozóak lehetnek. A támogatások elsősorban az alacsonyabb jövedelműeket és a kisnyugdíjasokat célozzák, így a kiosztott többletpénz szinte azonnal megjelenik a fogyasztásban. Ennek köszönhetően a kiadások egy része a forgalmi adóbevételeken keresztül visszajut a költségvetésbe. Hatalmas, a bruttó hazai termék (GDP) akár két és fél százalékát is kitevő megtakarítást jelenthet a túlárazott állami beszerzések visszaszorítása. Az elmúlt években ugyanis rengeteg forrás ment el kézi vezérlésű, a versenyképességet nem javító gazdasági beavatkozásokra. A tisztább, piaci alapú közbeszerzések és az átláthatóbb állami működés olcsóbbá teszi az ország fenntartását. Ráadásul az árak leszorításával az inflációt is érdemben mérsékelheti.

A kiadáscsökkentés és a vagyonvisszaszerzés azonban sok esetben csak egyszeri bevételt jelent. Ezzel szemben az új adó- és szociális intézkedések évről évre állandó terhet rónak majd a költségvetésre. Az új kormánynak így a vállalati szféra felé is bizonyítania kell, hogy képes a makrogazdasági egyensúly megteremtésére. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy a vállalatok beindítsák a tartalékaikból finanszírozott beruházásaikat.

A költségvetés mozgásterét rövid távon az is szűkíti, hogy az új vezetés már nem az infláció magasan tartásával akarja elinflálni az államadósságot. Mivel ez az inflációs adóként működő rejtett finanszírozási eszköz kiesik, a kormánynak sokkal óvatosabban kell bánnia a gazdaságélénkítő lépésekkel. Az energiapolitikában szintén irányváltás várható. A mindenkire kiterjedő, rendkívül költséges rezsitámogatások helyett célzott, rászorultsági alapú megoldásokra lesz szükség a lakosság esetében. A vállalatoknál pedig egy energiabiztonsági pénzügyi puffer kialakítása jelenthet kiszámítható alternatívát.

Mondd el, mit gondolsz: segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!

Segíts nekünk még jobbá tenni a Pénzcentrumot! Egy rövid, anonim kérdőívvel szeretnénk jobban megismerni, hogyan használod az oldalt, milyen témák érdekelnek, és miben fejlődhetnénk tovább. A válaszaid alapján finomítjuk tartalmainkat, rovatainkat, sőt akár új szolgáltatásokat is bevezethetünk, hogy még hasznosabbak legyünk a mindennapi pénzügyi döntéseidben. A kitöltés mindössze 10–12 perc, és minden visszajelzés nagy segítség számunkra.