Európai Bizottság: hiába a magyar-amerikai megállapodás, 2027 végéig ki kell vezetni az orosz olaj- és gázimportot

Az Európai Bizottság a Portfolio megkeresésére jelezte, hogy a Magyarország és az Egyesült Államok között létrejött megállapodás, amely mentességet biztosít az orosz energiaimportot érintő amerikai szankciók alól, nincs hatással az Európai Unió azon törekvésére, hogy 2027 végéig teljesen kivezesse az orosz olaj- és gázimportot. A testület hangsúlyozta, hogy a washingtoni döntések értelmezése és alkalmazása kizárólag az Egyesült Államok hatáskörébe tartozik.

A magyar kormány korábban bejelentette, hogy Magyarország korlátlan időre mentesül az orosz energiabeszerzéseket érintő amerikai szankciók alól. Ezt először Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, majd Orbán Viktor miniszterelnök is megerősítette a Trump-Orbán találkozót követően, kiemelve, hogy az ország energiaellátását nem fenyegetik korlátozások.

Az Európai Bizottság szóvivője a Portfoliónak adott válaszában rámutatott, hogy az EU már idén májusban beterjesztett egy tervezetet, amely kereskedelmi korlátozásokkal, akár vámok kivetésével zárná le az oroszországi fosszilis energiaforrások importját 2028-ig. Szeptemberben pedig már olyan javaslat is napvilágot látott, amely szerint már 2027-re megtörténne a teljes leválás.

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az uniós szankciós csomagok részeként már 2022-ben bevezettek importtilalmat az orosz kőolajra, ám Magyarország és Szlovákia kivételt kapott a főszabály alól. Ezt a derogációt kifejezetten az érintett tagállamok energiabiztonságának megőrzése érdekében engedélyezték, nem pedig gazdasági előny biztosítása céljából.

A testület kiemelte, hogy az EU a 2022-ben elindított REPowerEU-terv nyomán jelentősen csökkentette energiapiaci kitettségét Oroszországgal szemben. A vezetékes és cseppfolyósított orosz gáz aránya az uniós gázimportban a 2021-es 45 százalékról 2024-re 19 százalékra esett vissza, és várhatóan 2025-ben tovább csökken, egészen 13 százalékig. Az orosz olaj részaránya pedig a 2022 eleji 27 százalékról 3 százalékra zsugorodott 2024-re.

Egyelőre nem tisztázott, hogy a Magyarországnak adott amerikai mentesség milyen időtávra szól. Míg a magyar kormány korlátlan időtartamról beszél, addig a Reutersnek nyilatkozó amerikai források egyértelműen egyéves időkeretet emlegetnek. Sem az amerikai külügyminisztérium, sem a pénzügyminisztérium alá tartozó OFAC eddig nem adott hivatalos tájékoztatást az ügyben.

A bizonytalanságot fokozza, hogy az amerikai fél részéről nem érkezett nyilvános megerősítés sem a korlátlan, sem az egyéves időtartamról. A kérdés azért jelentős, mert ha valóban csak egy évről van szó, akkor az egyáltalán nem befolyásolja az uniós leválási terveket.

Szijjártó Péter külügyminiszter a Mandinernek adott nyilatkozatában jelezte, hogy az uniós elvárások szerint Magyarországnak kivezetési tervet kell készítenie az orosz olajról, amely szerinte a "valóságra támaszkodva" egyértelműen védeni fogja az ország pozícióját. A gáz esetében úgy fogalmazott, hogy "van viszont gáz", mert az EU 2027 végétől nem engedné a hosszú távú orosz szerződéseket, amit a miniszter szankciónak tart, és ezért csalásnak nevezte a REPowerEU-t.

A külügyminiszter kijelentette, hogy Magyarország ezt az intézkedést az uniós bíróságon fogja megtámadni. Orbán Viktor miniszterelnök is utalt arra, hogy az amerikai szankciókkal szemben megszerzett mentességet követően az európai uniós energiaszankciók kérdését még meg kell vívnia Magyarországnak Brüsszelben.