Szörnyű adósságspirálba kerültek a magyarok ezekben a megyékben: küszöbön a teljes lecsúszás?

Az Intrum és a GKI Gazdaságkutató Zrt. közös munkája eredményeként létrejött Intrum Regionális Fizetőképességi Index (IRFI index) a magyar háztartások fizetőképességének alakulását vizsgálja historikusan a hét magyarországi régióban. Az elmúlt negyedév adatai szerint a fizetőképesség terén továbbra is jelentős eltérések figyelhetők meg az ország különböző régióiban: a gazdasági gyengélkedés leginkább Észak-Magyarországot és a Dél-Dunántúlt sújtotta, ahol a fizetőképességi index csökkenést mutatott, míg Közép-Magyarországon stagnált. Ezzel szemben Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, valamint az ország keleti régiói – Észak-Alföld és Dél-Alföld – növekedést értek el az index tekintetében, ami azt jelzi, hogy itt a háztartások helyzete stabilizálódik.

A legfrissebb adatok szerint a Dél-Alföldön az index 71,5 pontra nőtt, ami 3,2%-os negyedéves növekedést és 21,8%-os éves emelkedést jelent, így a lakosság várhatóan jobban tudja teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit. Ezzel szemben a Dél-Dunántúlon az index 6,8%-kal 63,8 pontra csökkent, bár még így is 5,7%-kal könnyebben teljesítik pénzügyi kötelezettségeiket az itt élők az előző évhez képest.

Az Észak-Alföldön a fizetőképességi index 1,9%-kal 73,7 pontra nőtt, míg a közép-dunántúli régióban 57 pontra emelkedett az index, ami 3,8%-os növekedést jelent. Közép-Magyarországon szinte változatlan az index értéke az előző negyedévhez képest, éves viszonylatban viszont 37%-kal nőtt a mutató. A Nyugat-Dunántúlon is pozitív irányú változás figyelhető meg, ahol az index 52,8 pontra nőtt, 4%-os emelkedéssel, és az előző évhez képest 17,2%-kal javult.

Globális kihívások

A világgazdasági kihívások jelentős mértékben befolyásolják a magyar háztartások helyzetét. A Nemzetközi Gazdasági- és Béke Intézet (IEP) 19 ezer milliárd dollárra becsüli a globális gazdasági veszteségeket, amely 40%-os növekedést jelent négy év alatt. A közel-keleti konfliktusok, az orosz-ukrán háború, valamint az európai gazdasági bizonytalanság szintén hozzájárul a nyersanyagárak ingadozásához és az ellátási láncok akadozásához. Az infláció Közép- és Kelet-Európában mérséklődött ugyan, de még mindig magasabbak, mint Nyugat-Európában, ami tovább nehezíti a lakosság mindennapi megélhetését.

Ezek a globális tényezők különösen fontosak Magyarország számára, amely az uniós támogatásokra is támaszkodik a gazdasági stabilitás érdekében. A 2021-2027-es EU-s költségvetési ciklusban Magyarországnak elérhető 22 milliárd eurós forrásból eddig mindössze 1,6 milliárd eurót, vagyis a teljes összeg 7,4%-át tudta lehívni. Az Eurostat adatai szerint, bár Magyarország a tagállamok felső harmadába tartozik a források rendelkezésre állása terén, a jogállamisági aggályokból fakadó szankciók továbbra is akadályt jelentenek a teljes támogatási összeg elérésében. Az új ciklusban az EU-s források mihamarabbi hozzáférhetősége kulcsfontosságú lenne, hiszen a korábbi ciklusban az ország a források 98%-át képes volt lehívni, ami jelentős gazdasági fellendülést biztosított.

Demográfiai és Foglalkoztatási Kihívások a Regionális Különbségek Tükrében

A regionális eltérések nemcsak a fizetőképességben, hanem a lakosság demográfiai és foglalkoztatási mutatóiban is jól megfigyelhetők. A legfrissebb, 2022-es Eurostat adatok szerint Magyarországon a természetes népességváltozás mértéke -4,9 volt, ami azt jelenti, hogy a születések és halálozások egyenlege negatív mind a hét régióban. Közép-Magyarországon a legkevésbé negatív (-3,6), míg Dél-Dunántúlon a legrosszabb, -7,2-es érték mérhető. A népesség medián életkora 2023-ban országosan 44,2 év, ebből a legalacsonyabb érték Közép-Magyarországon (43,3 év), a legmagasabb pedig Dél-Dunántúlon (46,2 év) tapasztalható, ami a lakosság elöregedésére és a fiatal munkaerő hiányára hívja fel a figyelmet.

Az oktatási helyzet is jelentős különbségeket mutat a régiók között. 2023-ban Magyarországon a lakosság 12,6%-a nem rendelkezett középfokú végzettséggel, 57,5%-a középfokú végzettséggel, míg 29,8%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezett. Közép-Magyarországon magasabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön viszont jelentős a kevésbé iskolázottak aránya. Ezek az adatok tükrözik a régiók munkaerőpiaci lehetőségeit és oktatási helyzetét, amelyek a foglalkoztatási és jövedelmi viszonyokat is nagymértékben befolyásolják.

A foglalkoztatási statisztikák szintén nagy eltéréseket mutatnak. A 2023-as adatok szerint a 15–74 éves lakosság körében a hosszú távú munkanélküliségi ráta országosan 1,4% volt. Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon a legalacsonyabb a mutató, (0,5% és 0,8%), míg Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön ez az arány 2,5%. Ezek az eltérések gazdasági nehézségekre és a foglalkoztatási lehetőségek különbségeire mutatnak rá, különösen a munkanélküliek hosszabb távú elhelyezkedését tekintve.

Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója elmondta: „A régiók többségében tapasztalható fizetőképességi javulás biztató jel a magyar háztartások számára, hiszen a stabilizálódó infláció és a fokozatosan mérséklődő pénzügyi terhek már pozitív hatással vannak a régiókra. Különösen kedvező látni, hogy olyan területeken is javulás következett be, ahol korábban nagyobb nehézségek voltak tapasztalhatók” – hangsúlyozta Üveges. „Amennyiben a nemzetközi gazdasági helyzet tovább javul, különösen az európai növekedés és az energiaárak stabilizálódása révén, várhatóan még több régióban tapasztalhatunk további pénzügyi erősödést az elkövetkező időszakban” – tette hozzá.