Láthatatlan gyilkos vadászik a magyarokra: hat hazai régióban már minden második halálért ez felel

Az Eurostat friss összesítése szerint 2023-ban az Európai Unióban bekövetkezett halálesetek 32,5 százaléka vezethető vissza a keringési rendszer betegségeire. Ebbe a betegségcsoportba tartoznak többek között az ischaemiás szívbetegségek, a magas vérnyomással összefüggő betegségek, valamint az agyi érrendszeri kórképek, például a stroke.

Az adatokból jelentős területi különbségek rajzolódnak ki. Míg Nyugat-Európa egyes régióiban az összes haláleset kevesebb mint ötödét okozták keringési betegségek, addig Kelet- és Közép-Európa több térségében az arány az 50 százalékot is meghaladta.

A magyar régiók többsége a legrosszabb kategóriába került

Az Eurostat az Európai Unió 244, úgynevezett NUTS 2 szintű régióját vizsgálta. Ezek közül 25-ben a keringési rendszer betegségei okozták a 2023-ban bekövetkezett halálesetek legalább felét. Ebbe, a térképen legsötétebb színnel jelölt csoportba került Magyarország nyolc régiójából hat is.

Ez azt jelenti, hogy az ország területének jelentős részén minden második haláleset valamilyen szív- és érrendszeri betegséghez kapcsolódott. Magyarország ezzel Bulgária, Románia, Litvánia, Lettország és Szlovákia mellett az unió legrosszabb helyzetű országai között szerepel.

A keringési betegségekhez köthető halálozások magas aránya mögött számos tényező állhat. Ilyen lehet a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás, az elhízás, a mozgásszegény életmód, valamint a megelőző vizsgálatok és az időben megkezdett kezelések elmaradása. Az eredményeket a népesség életkori összetétele és az egyéb halálokok gyakorisága is befolyásolja.

Nem ugyanazt mutatja a halálesetek aránya és a halálozási ráta

Az adatok értelmezésénél fontos különválasztani két mutatót. Az egyik azt mutatja meg, hogy az adott régió összes halálesetének hány százalékát okozták a keringési rendszer betegségei. A másik a 100 ezer lakosra jutó, életkor szerint standardizált halálozási ráta.

A standardizálásra azért van szükség, mert az európai régiók népességének korösszetétele jelentősen eltérhet. Egy idősebb lakosságú térségben önmagában azért is több lehet a szív- és érrendszeri haláleset, mert nagyobb az ilyen betegségeknek leginkább kitett korosztályok aránya. A kor szerint kiigazított mutató ezt a különbséget igyekszik kiszűrni, így alkalmasabb a régiók tényleges összehasonlítására.

Az uniós standardizált halálozási ráta 2023-ban 313 haláleset volt 100 ezer lakosra vetítve. A 244 vizsgált régió közül 108-ban elérték vagy meghaladták ezt az értéket, 136 régióban pedig az uniós átlag alatt maradt a mutató.

Bulgáriában és Romániában volt a legsúlyosabb a helyzet

A haláleseteken belüli arány alapján a legmagasabb értékeket Bulgáriában mérték. A Yuzhen tsentralen régióban az összes halálozás 67,3 százalékát, a Yugoiztochen régióban pedig 66,4 százalékát okozták a keringési rendszer betegségei.

Bulgária mind a hat régiója bekerült az 50 százalék feletti kategóriába. Romániában szintén mind a nyolc régióban meghaladta az 53 százalékot ez az arány, a Sud-Vest Oltenia régióban pedig elérte a 63,8 százalékot.

A legmagasabb értékeket mutató csoportba került Litvánia mindkét régiója is. A Vidurio ir vakarų Lietuvos régióban 53,7 százalékos arányt mértek, Lettországban pedig a halálesetek 52,2 százaléka kapcsolódott a keringési rendszer betegségeihez. Szlovákia négy régiójából kettő szintén az 50 százalék feletti kategóriában szerepelt.

Franciaországban voltak a legalacsonyabb arányok

A rangsor másik végén öt olyan régió található, ahol a keringési rendszer betegségei az összes haláleset kevesebb mint 20 százalékáért voltak felelősek. Mind az öt Franciaországhoz tartozik.

A legalacsonyabb értéket Martinique-on jegyezték fel, ahol 18,2 százalék volt ez az arány. Provence-Alpes-Côte d’Azur régióban 19,0, Guadeloupe-on 19,1, Île-de-France-ban 19,4, Franche-Comtéban pedig 19,9 százalékot mértek.

Mayotte kivételével Franciaország valamennyi többi régiójában legfeljebb 22,4 százalékos volt a keringési betegségek részesedése az összes halálesetből. Alacsony értékeket mértek Dániában is: az ország mind az öt régiója 22,4 százalék alatt maradt, a legkedvezőbb adatot pedig a koppenhágai Hovedstaden régióban regisztrálták, 20,5 százalékkal.

Hollandiában három régió került az alacsony arányt mutató térségek közé. Zuid-Hollandban a halálesetek 21,1 százaléka, Utrechtben 21,7 százaléka, Groningenben pedig 22,4 százaléka volt visszavezethető a keringési rendszer betegségeire.

Az adatok alapján Európán belül továbbra is éles kelet–nyugati különbség mutatkozik a szív- és érrendszeri betegségek halálozási súlyában. Magyarország régióinak többsége pedig azok közé a térségek közé tartozik, ahol ezek a betegségek az összes haláleset legalább feléért felelősek.