Az autizmus jelei: mi az autista jelentése, mikor derül ki az autizmus, hogyan tanuljunk, játsszunk velük?

Cikkünkben minden gyakori kérdést megválaszolunk az autizmus kapcsán: tudd meg, mi az az autista, az autista gyerek mikor kezd beszélni, autizmus hogyan vetted eszre, mikor derül ki az autizmus és az autizmus mitől alakul ki! Mikor van az autizmus világnapja, hogyan segítsünk az autizmus problémájával együtt élő személyeknek, mi mindenre kell odafigyelnünk egy autista felnőtt vagy egy autista gyerek társaságában?

Mi az autizmus jelentése?

Az autizmus kifejezés egy olyan gyűjtőfogalom, ami idegi-fejlődési rendellenességeket és az ezekkel együtt járó szociális-kommunikációs viselkedésproblémákat írja le. Az autizmus értelmezése úgy a legegyszerűbb, ha egy spektrumot (spektrum = színkép, lehetőségek széles választéka) képzelünk el: az enyhe autizmus jelei megnyilvánulhatnak különc vonásokban, a társadalom többsége szemszögéből nézve furcsa viselkedésmintázatokban, míg a súlyos autizmussal élő személyek esetében az sem ritka, ha egyáltalán nem kommunikálnak környezetükkel.

Arra a kérdésre, hogy betegségnek számít-e az autizmus, igennel felelhetünk: az autizmus, mint spektrumzavar a neurobiológiai betegségek közé sorolható pervazív fejlődési zavarok közé tartozik. Az autizmus fogalmát gyakran összekeverik az Asperger szindrómával (az autizmus egyik megkülönböztetett autisztikus zavara), aminek a megnyilvánulásai leggyakrabban viselkedési és testbeszédbeli zavarokként jelennek meg (az Asperger mellett kiemelik még a Kanner-szindrómát is, ami az autizmus egy klasszikusan erős formája). Az autizmus gyakran jár együtt más rendellenességekkel és értelmi fogyatékossággal, emellett az autistáknak lehetnek egyéb pszichológiai, pszichiátriai problémái is – sokszor éppen a másságukból adódó lelki nehézségeik miatt.

Az autizmus okai: az autizmus mitől alakul ki?

Az autizmus okai a tudomány számára még ma is ismeretlenek, ám valószínűsíthetően közrejátszanak genetikai tényezők. Manapság egyre több gyermeknél diagnosztizálják a betegséget, azonban ehhez célszerű hozzátennünk, hogy az elmúlt évtizedek során a tudomány jobban megismerte a jelenséget, így könnyebb azt diagnosztizálni, elkülöníteni más rendellenességektől. Az autista gyerek esetében az autizmus tünetei általában már 3 éves kor előtt jelentkeznek. Ahogy a fentiekben is írtuk, az autizmus egy spektrumzavar, nincs éles határ a különböző kategóriák között, így a normálistól (neurotipikus többségtől) a súlyos állapotig sokféleképpen megnyilvánulhat a betegség.

Az autizmus okát számos – sokszor igen meredek feltételezéseken alapuló – elmélettel próbálták már igazolni, azonban azt valószínűsíthetjük, hogy az anya életkorának emelkedésével nő az autizmus esélye is (40 éves kor fölött 50%-kal nő az autista gyerek valószínűsége), az anyai magatartásnak viszont semmi köze nincs az autizmus kialakulásához. Szintén téves feltételezés az is, hogy az autizmus védőoltás miatt jönne létre, ugyanis ez a tény sincs bizonyítva.

Az autizmus jelei: milyen az autista ember?

Sokakban felmerült már a kérdés, hogy milyen egy autista ember vagy egy autista gyerek, hogyan mutatkoznak meg az autizmus jelei, ha egy ilyen spektrumzavarral élő személlyel találkozunk. Nos, az autizmus, mint betegség – habár más betegségekkel, fogyatékossággal is együtt járhat, amelyek ronthatnak a beteg állapotán – leggyakrabban kommunikációs zavarok, szociális beilleszkedési problémák formájában jelentkezik.

Az autista ember (akár egy munkahelyen, akár baráti körünkben vagy a családunkban) gyakran nem érzékeli a finom különbségeket a kérések és a parancsok között, szavaikkal megsérthetnek másokat vagy nem/nehezen értelmezik egy párbeszéd érzelmi vonatkozásait – emiatt környezetük sértőnek, érdektelennek, érzéketlennek vagy támadónak értelmezheti magatartásukat, holott erről szó sincs, az autista ember mindössze a spektrumzavara miatt nem találja velünk a közös hangot, vagy szegi meg a közösség számára nem nyilvánvaló íratlan szabályait.

A megoldás abban rejlik, hogy a többségnek kell alkalmazkodnia hozzájuk, hiszen az autisták nem érik, mit tettek vagy mondtak rosszul, így nem várhatjuk tőlük, hogy bocsánatot kérjenek érte. Semmi esetre se toroljuk meg az autista személyen szabálysértéseit, rosszul megválasztott szavait, és akkor se nevessük ki őket, ha viselkedésük a mi szemszögünkből komikusnak tűnik, hiszen ez rájuk nézve sértő, a beilleszkedési problémák és a szabályokhoz való alkalmazkodási képtelenség jelentős stresszforrás számukra!

A jól funkcionáló autisták esetében a kommunikációs problémák egyáltalán nincsenek hatással az intelligenciára: egyetemet végezhetnek (akár kortársaikhoz viszonyítva kimagasló eredményekkel) és remekül helyt állhatnak a munka világában, azonban nem elvárható tőlük az alkalmazkodóképesség és a rugalmasság, vagy a bizonytalanság, az erőteljes stressznek való kitettség – ellenben egy biztonságos, kiszámítható, számukra optimális közegben rendkívül jó munkaerővé válhatnak.

Mikor derül ki az autizmus?

Habár az autizmus jelei az esetek többségében már 3 éves kor előtt jelentkeznek, az autizmus, mint spektrumzavar sokszor sem az autizmusban szenvedő gyermeknek, felnőttnek, sőt, a szülőknek sem nyilvánvaló, hiszen az autizmus súlyossága széles spektrumon mozog, igen színes tünetegyüttes formájában jelenhet meg. Amennyiben valakiben mégis felmerül önmagával kapcsolatban, hogy talán autista, elsősorban az autizmushoz kötődő szakirodalmak feltérképezését ajánljuk (autista teszt is végezhető, azonban ne diagnosztizáljuk magunkat olyan bulvárcikkek alapján, mint: „10 jel hogy autista vagy”, ugyanis ezekkel többet árthatunk mint hasznot hozhatunk). A legcélravezetőbb megoldás az, ha autizmus gyanúja esetén felkeresünk egy pszichológust vagy egy pszichiáter szakembert, aki segít diagnosztizálni a problémát.

Habár az autista felnőtt vagy gyermek gyakran nem tudja magáról, hogy beteg, az átlagostól eltérő viselkedése a környezetének előbb-utóbb feltűnik: az autista felnőtteket kommunikációs problémáik miatt gyakran külföldinek vagy siketnek nézik, az autista gyermekeket viszont sajnos sokszor hátrányosan megkülönbözteti, bántja a környezete, éppen ezért nagyon fontos, hogy mi alkalmazkodjunk hozzájuk és megteremtsük számukra a biztonságos életteret.

Az autizmus kezelése

Az autizmus önmagában egy (gyógyszerrel) nem gyógyítható állapot, azonban kognitív viselkedésterápiával és az autista gyerek vagy felnőtt részére megteremtett biztonságos közeggel, ahol önmaga lehet, nagyban csillapíthatjuk az autisták beilleszkedési nehézségeit. Az autizmus kezelése kapcsán különféle terápiákat alkalmaznak: ilyen például a memóriafejlesztés (az autista gyerek és felnőtt személyek sokszor az átlagembert meghaladó képességekkel bírnak), a specifikus képességek fejlesztése vagy az érzékelés egymásra épülő folyamatainak fejlesztése.

Az autisták fejlesztésére alkalmaznak továbbá zeneterápiát, bábterápiát, de állatokkal, kézművességgel és játékkal is sokat javíthatunk az állapotukon. A kevéssé beszélő autisták a Bliss-nyelv elsajátításával tanulhatnak kommunikálni, mindemellett a mozgásterápiák szerepe sem elhanyagolható, másoknál pedig szenzormotoros tréninget, beszédnyelvi terápiát alkalmazhatnak – hogy a mi vagy gyermekünk állapotán milyen autizmus terápia segíthet, azt egy szakember segítségével célszerű feltérképezni, hiszen minden esetben másként, más kommunikációs problémákkal jelentkeznek a súlyosabb vagy éppen az enyhe autizmus jelei.

Hogyan játsszunk és tanuljunk autista gyerekkel?

Így, hogy tudjuk, mi az autista jelentése, milyen rendellenesség az autizmus és hogyan kell elképzelnünk ezt a spektrumzavart, ami leginkább – eltérő súlyossági fokú – kommunikációs problémák formájában nyilvánul meg, máris máshogy közelíthetjük meg őket. Amennyiben a családunkban, baráti társaságunkban autista gyerek születik, mindenképpen célszerű utánanéznünk, hogy hogyan viselkedjünk a gyermekkel úgy, hogy biztonságban érezze magát a társaságunkban. Az autizmussal kapcsolatos szakirodalmak kapcsán sokan a Hogyan játsszunk és tanuljunk autista gyerekkel PDF könyv letöltését ajánlják (Julia Moor), ami rengeteg hasznos tippet nyújt a közeledő rokonoknak, barátoknak.

Mikor van az autizmus világnapja?

Az autizmus világnapja minden évben április 2-án van, amikor a Ragyogj Kéken Kampány (az autizmus színe a kék) keretei közt az AOSZ, azaz a magyar Autisták Országos Szövetsége (és más, az autizmussal élőket támogató autizmus alapítvány képviselői) egy nemzetközi érzékenyítő kampány keretében segít megismerkednünk az autizmus nevű spektrumzavarral, így laikusként is megismerhetjük, hogy milyen az autista ember bőrébe bújni, hogyan fejlődnek az autista gyermekek, hogyan kezeljük az autizmussal együtt élő személyeket, hogyan nyújtsunk nekik segítséget.