Kritikus a helyzet ezeken a településeken: több mint 800 ezer magyar egészsége a tét

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvántartása szerint tartósan betöltetlen háziorvosi körzetnek akkor tekinthetünk egy praxis, ha hat hónapon át nem tudják azt betölteni. Lehetséges, hogy lát el feladatokat ott háziorvos, de hivatalosan csak helyettesít, és valójában a körzet betöltetlen. A NEAK honlapján található összesítés szerint 2022. januárjában 643 betöltetlen körzet volt, ezek közül 559 - vagyis 87% - tartósan betöltetlen. 359 körzet - az összes üres körzet 55,8%-a - pedig azóta üresedett meg, hogy a koronavírus-járvány megjelent az országban 2020 márciusában.

2019 év elején még 373 tartósan betöltetlen körzetet tartottak számon, 2021-re ez a szám 482-re emelkedett. 2022 januárjában pedig már 559 ilyen praxis volt Magyarországon. Jelenleg összesen 643 háziorvosi körzet betöltetlen Magyarországon - azt viszont hozzá kell tenni, hogy ez a szám fél éve nem sokat változott: június elsejei adatok szerint 645 háziorvosi praxisban nem volt orvos.

Az ország 19 megyéjében és a főváros közül 4 megyében láthatunk az adatok alapján minimális javulást, és egyben stagnálást, a legtöbb helyen azonban romlott a helyzet. A legtöbb körzet Pest megyében és Budapesten üresedett meg egy év alatt, viszont az összes üres praxis számában Borsod megye vezet:

A legtöbb betöltetlen körzet ugyan Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben van, a legkevesebb Baranya, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyékben, viszont figyelembe kell venni azt is, hogy mekkorák ezek a körzetek, vagyis hány lakos tartozik egy-egy körzethez.

A legkisebb üres praxis Békés megyében van, Magyardombegyházán, és 222 ellátandó lakos tartozik hozzá; a legnagyobb Pest megyében, Ócsán, amely 3196 lakost látna el. Tehát önmagában az üres körzetek száma nem mutatja meg, hogy hol van a legnagyobb hiány háziorvosokból az országban.

Mint az az alábbi térképen látható, az üres praxisokhoz a legtöbb lakos ugyancsak Borsod-Abaúj-Zemplén (95894), Pest (73779) és Jász-Nagykun-Szolnok (60953) megyében van, viszont ha lakosságarányosan megnézzük, akkor azt láthatjuk, hogy Nógrád megyében a lakosok 55,6 százaléka olyan praxishoz tartozik, amely betöltetlen. Ez alapján nagy a baj Jász-Nagykun-Szolnok (34,7%) és Heves megyében (33,7%) is.

A legkevésbé Győr-Moson-Sopron (10,5%) és Hajdú-Bihar (7,9%) megyékben, valamint Budapesten (6,5%) jelent égető problémát a háziorvoshiány.

A betöltetlen praxisok növekvő számának egyik oka, hogy a háziorvosok körében jelentős az elöregedés, azaz a nyugdíjba vonuló orvosok helyet nincs utánpótlás. A házi orvosok átlag életkora 58-59 év körüli. A pandémiás állapot csak felgyorsította ezt a folyamatot, mivel a veszélyeztetett (65 év feletti) korosztályba tartozó háziorvosok már nem valószínű, hogy visszatérnek az ellátásba dolgozni.

A KSH adatai alapján már a járvány megelőző 20 évben folyamatosan csökkent a háziorvosok és házi gyermekorvosok száma, emelett az ellátandó betegszám pedig nőt. Így az évi átlagos betegforgalom szintén emelkedett:

Amíg 2000-ben még 5159 háziorvos dolgozott, addig 2020-ban már csak 4536, tehát 12,1 százalékkal csökkent a számuk - a házi gyermekorvosok esetében 13,4 százalékos csökkenés mutatkozott két évtized alatt. Mindeközben az egy háziorvosra jutó bejelentkezett lakosok száma 17,1 százalékkal nőt, a gyermekorvosokra pedig 11 százalékkal több páciens jut.

Megoldás lehet a praxisközösség?

Még 2020 októberében kezdődtek meg a szakmai egyeztetések azzal kapcsolatban, hogy a kormány a betöltetlen körzetek problémáját úgynevezett praxisközösségek létrehozásával orvosolná. A megjelölt célok között volt, hogy kevesebb orvossal minél több szolgáltatáshoz (szűrésekhez, egészségmegőrzést segítő programokhoz) segítsék a lakosságot. 2021 januárjában került bejelentésre, hogy a háziorvosokra is kiterjesztik az orvosi béremelést, de esetükben a növekedés mértéke attól is függ, hogy a doktor "szorosabb vagy lazább" praxisközösséget vállal - ez akkor még nem volt tisztázott, mit takar, azóta viszont a kormány megteremtette a háziorvosok számára a praxisközösségek létrehozásának lehetőségét.

Az új praxisközösségek lehetőséget kaphatnak arra, hogy tagjai a jelenleg még betöltetlen alapellátási körzeteket akár közösen is elláthassák, jelentősen lecsökkentve ezzel az egy orvosra jutó munkaterhelést - írta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Magyar Hírlaphoz eljuttatott közleményében. Közölték azt is: 2021 januárjától az emelt szintű praxisközösséget vállalók 100 százalékos, az alapformát választók 80 százalékos többletforráshoz jutottak és a praxisok orvosi bértámogatása 2022. január 1-től még tovább nő, átlagosan közel 50 százalékkal.

Országosan már 422 praxisközösségi konzorcium jött létre háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi praxisok részvételével.

Az OKFŐ 359 háziorvosi praxisközösséget és 63 járási fogorvosi praxisközösséget vett nyilvántartásba. A szoros praxisközösségi együttműködésekben résztvevő praxisok száma országosan már a 3000-et is meghaladja. Így a praxisjoggal rendelkező háziorvosok 40 százaléka, a házi gyermekorvosok 44 százaléka és a fogorvosok 32 százaléka szoros praxisközösségben vesz részt. A területi kollegiális praxisközösségekbe a praxisjoggal rendelkező orvosok 90 százaléka jelentkezett, amely közel 7000 háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi praxist jelent - írta közleményében az Emmi.

A praxisközösségek létrejötte elviekben azt eredményezi, hogy erősödik a helyben végzett alap és járóbeteg szakorvosi ellátás, növekedik a háziorvosok és szakdolgozók munkájának hatékonysága és a lakosság szélesebb körben és magasabb színvonalon kapja meg a szükséges kezelést már az alapellátásban. Úgy tűnik azonban, hogy ez a háziorvosok elöregedésének, és a járvány miatt megnövekedett feladatok problémáját nem oldja meg.

A GKI 202.1 februári közlése szerint a praxisközösség önmagában azért nem gyógyír a háziorvosi rendszer problémáira, mert ettől nem lesz több háziorvos, illetve a betegekre eddig fordítható idő sem lesz több. Olyan területeken, ahol az ellátási körzet nagy, aprófalvas vagy tanyás jellegű, s ahol a háziorvos már eleve rendszeresen kijárt a betegekhez (mert azok nem tudnak a rendelőbe eljutni), a praxisközösség igen nehezen működtethető, s érdemi javulást sem jelent – értékelték az akkori helyzetet, hozzátéve: az új rendszer a be nem töltött praxisok helyettesítését sem fogja ez megoldani.

Újabb terhek a túlterhelt háziorvosok vállán

Újabb feladatokat kaptak a - már így is túlterhelt - magyar háziorvosok a múlt héten. Müller Cecília önkéntes oltómunkát vár el a háziorvosoktól hétvégén az oltópontokon, míg Kásler Miklós többek között beteg-visszahívási kötelezettséget rendelt el. Azt is elvárják az orvosoktól, hogy valamennyi covid-gyanús betegnél végezzenek gyorstesztet. December végén erre reagált a Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Csoportja.

A MOK Háziorvosi Csoport közleményében a tisztességgel dolgozó többség védelme érdekében visszautasítja az általánosítást a munkáját nem megfelelően végző háziorvosokkal kapcsolatos betegpanaszok nyomán kiterjesztve azokat a teljes háziorvosi közösségre. Felhívják a figyelmet, hogy a háziorvosi munka eddig is sarkalatos pontja volt a védekezésnek, oltások szervezésének. Azt is kiemelik, hogy a amikor a háziorvosi rendszerre plusz feladatokat rónak egységesen, azt döntően idős korú, nyugdíjkorhatárhoz közeli, vagy azon túli, koruknál fogva is fokozottan veszélyeztetett orvosokra terhelik. Azt is közölték:

A háziorvosok átlagéletkora Magyarországon nagyjából 60 év.

Ne feledjük, amikor a háziorvosi rendszerre terhelünk feladatot, azt döntően idős korú, nyugdíjkorhatárhoz közeli, vagy azon túli, koruknál fogva is fokozottan veszélyeztetett orvosokra terheljük, akik többségében eddig is derekasan kivették a részüket a pandémiás védekezésből. A háziorvos kollégák nagy többsége a járvány miatti megnövekedett betegforgalom és a nagy számú otthon kezelt COVID beteg miatt hónapok óta erősen túlterhelt. Többségük nem tudott kellő regenerációt biztosító szabadságra menni. Ha mégis eljutottak, azt csak a praxis más kollégára terhelésével tehették meg, ez régi probléma a háziorvosi rendszerben, amiben lassan az utolsó erőtartalékok is kimerülnek. A kimerültség, kiégettség ilyen mértékénél egyáltalán nem kívánatos extra munkát elrendelni, mert ez a teljesítmény további csökkenéséhez, további pályaelhagyáshoz és megüresedő praxisokhoz  fog vezetni, annak minden negatív következményével a betegekre

- írta a MOK Háziorvosi Csoport közleményében. A közlemény teljes szövege itt olvasható.

Mindezek alapján a - már a járvány alatt így is kimerült, illetve kiégett - háziorvosokra rótt plusz terhek még több praxis megüresedéséhez vezethetnek jövőben. Arról egyelőre nincs információnk, hogy a MOK Háziorvosi Csoportjának javaslatait érvényesítik-e majd a védekezés, oltási terv további lebonyolítása során.