Jó hír azonban, hogy ez az első év, amikor már olyan európai országról is beszélhetünk, ahol lényegében megszűnt a bérszakadék.
A vírushelyzet enyhülésével gyorsan munkaerőhiányos helyzet alakulhat ki Magyarországon.
Az első lépés megküzdeni azzal a terhes gondolattal, hogy nem tudunk visszatérni a járvány előtti normákhoz. Más emberek, munkatársak, családtagok lettünk. Ebből kifolyólag a munkáltatók előtt álló legnagyobb kihívás talán az, hogy az eddigiektől eltérő, fenntartható rendszert határozzanak meg - mondta el Kisfaludy Lilla munka- és szervezetpszichológiára szakosodott pszichológus a Pénzcentrumnak adott interjújában.
Így lehetne tenni ellene.
Nem feltétlenül illegális.
Szép számmal vannak olyan hazai vállalkozók, akik tízesével számolják a cégeiket.
És persze jelentős különbség figyelhető meg a hálapénz átlagos összegét tekintve térségenként.
A magyarok 30 százaléka soha semmilyen formában nem jótékonykodik.
Márciusban egyik pillanatról a másikra zárta be az ország a kapuit, és álltak át a magyar irodisták egy teljesen újfajta munkavégzésre, és úgy tűnik, ősszel is sokan fognak otthonról dolgozni. "Ám számos piaci szereplő munkatípusra tekintet nélkül vezeti be mondjuk az A-B hetet, miközben például a beszerzők és mobilapplikációt fejlesztő csapatok munkája aligha mondható azonosnak, más-más megközelítést és szervezést igényelnének" - mondta el a Pénzcentrumnak Nőthig-Hegedüs Enikő. De az edUcate Hungary ügyvezetője beszélt arról is, hogy 2020-ban globális paradigmaváltás történt: nagyon sokan rájöttek, hogy távolról is lehet hatékonyan működni, és elkezdtek máshogy gondolkodni a home office-ról, annak hatékonyságáról.
Le tudjuk végleg vetkőzni a posztszocialista múltunk?
Sok vállalat esetében, ahol a távmunka releváns alternatíva, közel egy hónapja elszigetelten dolgoznak a munkavállalók. Mi történik azokkal, ahol ez nem lehetséges? Milyen lépésekre kényszerülhetnek a cégek a jelenlegi bizonytalan helyzetben? Milyen eszközök vannak a kezükben, hogy el tudják kerülni a leépítést, és meg tudják tartani a munkaerőpiacon kiépített jó hírnevüket? Ezekre a kérdésekre fogalmaztak meg javaslatokat HR szakértők.
A bérrendezés csak az első lépés lenne.
Ma már nem csak Budapesten lehet elcsípni jól fizető, végzettséget vagy komolyabb gyakorlatot nem is igénylő állásokat, hanem akár vidéki nagyvárosokban is. Ügyfészszolgálatosból például kifejezetten nagy a hiány: aki bírja a monotonitást, és cserébe versenyképes fizetésre vágyik, az sok lehetőség közül válogathat.
Nyilvánosságra hozta a kezdőfizetéseket a Déryné Bisztró tulajdonosa az egyik álláshirdetésben. Az étterembe nyolc pozícióra keresnek embereket, így az is kiderült, hogy mennyit fizetnek többek között a kezdő szakácsoknak, cukrászoknak.
Az év első hónapjai továbbra is az álláskeresések időszaka: kíváncsiak voltunk, vajon a karrieroldalak érzik-e a mozgolódást, aktívabbak-e a hirdetők és a keresők. Kiderült, melyek most a legkeresettebb szakmák, ahogy az is, egyre többen mozdulnak el a transzparencia irányába, azaz nyíltan kezelik a béreket. Éppen ezért sok cég már az álláshirdetésbe belefoglalja, mennyit lehet majd keresni náluk. A tapasztalatok szerint akár ötször többen is jelentkeznek, ha képet kapnak, nagyjából mennyi lehetne a fizetésük.
Ugyanakkor továbbra is sok lehetőség van a rejtőzködni vágyó tulajdonosok számára.
Németországban is találtak fertőzöttet.
"Nincs olyan forgatókönyv Magyarország számára, ami nem a pedagógusok jobb anyagi és erkölcsi megbecsülését helyezné a középpontba" - mondta el a Pénzcentrumnak Csucska Péter. A Lexmark Magyarország ügyvezető igazgatója, az AmCham alelnöke beszélt az egész országot sújtó munkaerőhirány lehetséges megoldásairól, valamint arról, mik azok a legfontosabb készségek és tudásanyag, ami nélkül a jelen és a jövő munkavállalói már egészen biztosan nem boldogulhatnak. Interjú.
Azok a fránya beidegződések.
Nincsenek jó véleménnyel a szakemberek.
