Már a bírók is azt kérik, hogy rendezzék a munkájukat segítő igazságügyi alkalmazottak bérét. Ugyanis a létszámhiány így is jelentős problémákat okoz.
Összefogást sürgetnek a köz- és a versenyszféra szakszervezetei a munkavállalói jogok visszaszorítását célzó törvénytervezetekkel szemben.
Átszerveznék több szakszervezet tagdíjlevonási rendszerét, az érintettek sérelmezik a lépést és azt is, hogy nem egyeztettek velük erről. Közös nyilatkozatot adtak ki.
Nógrád megye után Budapesten emelkedtek a legkisebb mértékben a nettó átlagkeresetek. A közszolgáknak legalább 10-15 százalékkal csökkent a reálbére a szakszervezet szerint.
Tavaly 20 százalékos béremelést követelt az MKKSZ az elszabaduló infláció miatt, a kormány azonban nem fizetett többet, azt mondták a háború miatt.
Egy forinttal nem emelték meg 2023-ra vonatkozóan a közszférában dolgozók bérét, és áprilisig nem is várható újabb forduló a kormány és a szakszervezet közötti tárgyalásokban.
Egyedül az orvosok esetében esett szó arról, hogy a jövő évben további 10 százalékos béremelésre számíthatnak.
Hatalmas leépítési hullám jöhet a kormányhivatalokban. A hírek szerint 30 milliárd forintot akarnak spórolni az alkalmazottakon.
Dupla bért kér a szakszervezet az egészségügyi dolgozóknak és a közszolgának. Az elnök szerint ugyanis jelen helyzetben mindenki, aki ügyfelekkel foglalkozik, az életét kockáztatja.
Nem lehet új embert felvenni sem a rendőrséghez, sem az egészségügyi intézményekbe, a sem pedig a kormányhivatalokba. Az intézkedés hátterében komoly átszervezések előkészületei állhatnak - számolt be a 24.hu.
Immár elengedhetetlen az állami közszolgáltató cégeknél dolgozó munkavállalók bérének felzárkóztatása a versenyszférához - számol be a Magyar Nemzet.
Durva megszorítások lépnek életbe a központi hivatalok tisztviselőit érintő új jogszabály értelmében - számolt be a Népszava.
Egy 7 éves beosztott tűzoltó, rendszeres havi illetménye nem éri el a nettó 160.000 forintot. Ráadásul a vonulós Tűzoltók kötelező alap munkaideje havi 204 óra, szemben más munkavállalók 168 órás munkaidejével.
Átfogó kutatásban vizsgálták meg, hogy a munkahelyi fluktuáció mely ágazatokban jellemző leginkább. Figyelemre méltó megállapítás, hogy csak a válaszadók fele jelzett 10 százaléknál alacsonyabb fluktuációs mértéket.
Tanácsadással segítenék az elbocsátott munkavállalókat.
Nem mindenkire vonatkozik majd a könnyítés.
Átlagosan 16 százalék a közalkalmazottak aránya az Európai Unió országaiban. Ez az arány igen stabilnak mondható, hiszen 2000 és 2016 között 15 és 17 százalék között ingadozott.
A kaotikus bérrendszer azonnali rendezését szeretnék.
Van, akinek 10 éve nem emelkedett a bére.
Térképen a rengeteg lehetőség.
