A közösségi médiában robbant a hír, hogy Németországban számos nagyvállalat ’Kurzarbeit’-ra helyezik át a munkavállalóit, a saját a kiadásaik csökkentése érdekében.
A COVID-19 vírus gazdasági hatásai Magyarországon is jelentősek voltak, már az első hullám során több százezer munkahely került veszélybe, illetve szűnt meg. Ennek ellenére a kormány csak visszafogott bértámogatási politikát alkalmazott, amivel - időlegesen - 226 ezer munkahelyet védett meg, nettó közel 50 milliárd forintból. Ez rendkívül kevés ahhoz képest, hogy legalább 835 ezer foglalkoztatott dolgozott a vírushelyzet által leginkább sújtott 29 ágazatban.
Júliushoz képest augusztusban nem változott a foglalkoztatottság a GKI Gazdaságkutató Zrt. reprezentatív lakossági felmérése szerint. A további kilátások szempontjából nagy kérdés, hogy a magyar "kurzarbeit" lezárulása, a járvány új erőre kapása és a külföldi kereslet alakulása milyen hatással lesz a foglalkoztatásra.
Miközben Magyarországon már nem lehet munkahelyvédelmi bértámogatásra pályázni, egy régiós összehasonlításból az látszik, hogy más országok továbbra is fenntartják ezt az intézkedést a gazdaságuk és a munkahelyek védelmének érdekében, köztük Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Horvátország és Románia is.
Mostanáig már több mint 110 ezer ember bértámogatására adtak be igényt a vállalkozások, amelyek ennek révén meg tudják tartani a munkavállalóikat rövidített foglalkoztatás keretében - közölte az innovációs és technológiai miniszter szombaton Alsópáhokon.
Újragondolták a bérkiegészítést, most több embernek segíthetnek.
A németországi Bajorország volt az első olyan tartomány, ahol kijárási korlátozást vezettek be. Az utcákon van hogy senki sincs, aki csak teheti otthonról dolgozik, durván visszaesett az autópálya forgalom is - mondta el egy Münchennel szomszédos településen dolgozó magyar a Pénzcentrumnak. Az alkalmazott áprilistól "Kurzarbeit"-en van, azaz jobbára otthon van, nem dolgozik és az államtól kapja a válság előtti fizetésének 60 százalékát.
