Folyamatosan drágulnak a nyelvvizsgák, de nem csak ezért van egyre kevesebb nyelvvizsgázó minden évben.
Január 1-től magasabb összegben igényelhető vissza az első sikeres nyelvvizsga díja, az érintettek így akár 66 700 forintot is lefaraghatnak az ilyen jellegű kiadásaikból.
Cikkünkben azt járjuk körbe, hogy a nyelvtudás mennyire játszik fontos szerepet a munkaerőpiacon.
Hogy mit nevezünk árnyékoktatásnak, miért érdemes mélyebben is foglalkozni a témával, ezekről kérdeztük a téma hazai szakértőjét.
Egyetlen privát nyelvóra áráért fél éven keresztül gyakorolhatunk a beszédkészséget támogató applikációval.
Tapasztalt nyelvtanárokból álló csapat dolgozott ki egy olyan párbeszéd-gyakorlatokra épülő tanítási-tanulási módszert, mely kifejezetten a társalgási rutinszerzésre fókuszál.
Napjaink munkaerőpiacán egyre fontosabb képességgé válik az idegennyelv-ismeret. Míg korábban ez inkább a külföldi munkákra korlátozódott, ma már Magyarországon is elengedhetetlen.
Több idő lesz az olvasott szöveg értését és az íráskészséget tesztelő feladatok megoldására, a korábbinál kevesebb műfaj kerülhet elő, és bevezetik a „checklist-alapú” értékelést.
Gazdasági, műszaki, orvosi, sőt katonai és egyházi szaknyelvi vizsgát is tehetnek azok, akiknek erre a diplomaszerzés vagy a munkájuk miatt szükségük van.
Visszaesett a népszerűsége az esperanto nyelvnek, már alig vizsgáznak belőle, és egyben ebből is buknak a legtöbben.
A munkaadók leggyakrabban az idegennyelv-ismeretet, a csapatmunkára való alkalmasságot, valamint a fejlett szóbeli és írásbeli kommunikációs készséget várják el a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalóktól.
2002-től 2013-ig működött a most elítélt, rengeteg diákot megkárosító nyelvvizsga-maffia.
Egy idegen nyelv magabiztos ismerete rengeteg új lehetőséget kínál, nem csak utazás, de munkalehetőség terén is. Az angol mellett a német és a francia a legkeresettebb hazánkban.
Noha folyamatosan javulnak a statisztikai mutatók a magyarok idegennyelv-tudását illetően, messze vagyunk még az Európában elfogadható szinttől. Helyzetkép a hazai nyelvoktatás helyzetéről.
A kormány a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és más szervezetek javaslatára visszavonta a felsőfokú tanulmányok megkezdését középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötő 2014-es döntését, az erről szóló rendelet megjelent a Magyar Közlönyben. A döntés már a 2020-ban érettségizőkre, felvételizőkre is vonatkozik.
A statisztikák alapján kis túlzással azt lehet mondani, hogy aki akar, az ma Magyarországon tud dolgozni. Az persze egyáltalán nem mindegy, hogy milyen pozícióban. Az látszik ugyanis, hogy a Shared Service Centerek egyre nagyobb hazai terjedése jócskán megnyomta a keresletet a több idegennyelven jól kommunikálni tudó munkaerő iránt. Azok ráadásul, akik tényleg valamilyen különleges nyelven folyékonyan beszélnek, legyen az litván, héber vagy akár mandarin, tényleg bankot robbanthatnak, és bármilyen szakirányú végzettsége nélkül bruttó 350-400 ezres fizetésekért állhatnak sorba kezdőként.
Problémásnak tartja a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, hogy nem szabályozzák a 4. osztály előtti nyelvoktatást és a tankönyvek széles kínálatára is szükség lenne szerinte.
Elkészült az idegennyelv oktatásról szóló kutatási jelentés.
Mutatjuk az országos felmérés eredményeit.
