Országos szinten számottevően csökkent a munkavállalói fluktuáció, 28 százalékra mérséklődött tavaly, az egy évvel korábbi 33 százalékról.
A vállalatok visszafogott toborzással működtek az elmúlt időszakban a változékony gazdasági környezet miatt.
Új munkavállalót nehéz találni, miközben a hűséges kollégákat egyre jobban frusztrálja a munkateher és az újaktól elmaradó juttatások szintje.
Egyedül a kereskedelem területén csökkent a fluktuáció, a szolgáltatás és termelés területén egyaránt nőtt.
Az évtizedek óta nem látott áremelkedés miatt a munkavállalók és a munkáltatók egyaránt jelentős béremeléssel számolnak az idei évben.
A feldolgozóiparban jelenleg mintegy 25-30 százalékos a fluktuáció, rengetegen fél évet sem töltenek a munkahelyükön.
Nagy árat fizethetnek a vállalatok és a magánszemélyek egyaránt, ha nem fordítanak kellő figyelmet az IT-biztonságra. Holott koránt sem lehetetlen felkészülni ezekre a támadásokra
A magyarországi vállalatok idén nagyobb arányban várnak gazdasági visszaesést jövőre, de a cégek fele még így is növekedésre számít 2023-ban.
Jelentősen átalakult a HR szakma döntéshozatali folyamata az elmúlt években, jellemzően gyorsan és jelentős mértékben hatnak az iparágra a gazdasági környezet változásai.
A termelés már csökken, de a vállalkozások száma tovább növekszik az építőiparban.
Újra a járvány előtti szinten, 32 százalék volt az átlagos fluktuáció Magyarországon 2021-ben. A fehérgalléros dolgozók között is nagymértékben emelkedett az elvándorlás.
Minden korábbinál súlyosabb krízishelyzet állt elő a fuvarozásban, a munkaerőhiány az egekbe szökött, emiatt a bérigények is elszabadultak.
Több kategóriába sorolhatók a cégek, az infláció figyelembevételével összességében nagyságrendileg 10% +/- 2% teljes piaci bérkorrekció várható.
Nem mindenki szeretne élmezőnybe kerülni, és nem kell sztárnak lenned a munkahelyen: az átlagos munkatársak ugyanannyira értékesek.
A koronavírus-járvány miatt javuló elvándorlási adatok mögött ketyegő bomba most berobbant, kilőtt a fluktuáció.
A Pénzcentrum rendszeresen készít interjút a legnagyobb magyar munkáltatók HR vezetőivel. A Penny Marketet még a járvány első napjaiban kerestük meg, hogy válaszoljanak, miként változott meg a munkaerőigényük, milyen újfajta toborzási módszereket vezettek be, és hogy sikerült reagálniuk a kialakult helyzetre. Kricbacher Vivien, toborzási és kiválasztási csoportvezető, valamint Caroline Horn, HR folyamat és szervezési referens válaszoltak a kérdéseinkre, és elárulták azt is, naponta több száz önéletrajz érkezik be hozzájuk.
Lassanként Magyarországon is beköszönt az új korszak.
Hazánkban és a régió országaiban egy munkatárs elvesztése átlagosan 630 ezer forintba kerül egy cégnek, de a szükséges tapasztalattól és szakterülettől függően ez az összeg az 1,2 millió forintot is meghaladhatja. Emellett egy új munkatárs toborzásának és beilleszkedésének költségei minimum egy ötödét teszik ki az illető éves bérének - hangzott el a CX-Ray által szervezett Kagyló Díjátadó Gálán. Szakértők szerint a jelenlegi munkaerőpiaci kihívásokra a szervezetfejlesztés adhat választ, melynek most a legjobb gyakorlatait is díjazták. A fődíjat a Metropolitan Egyetem nyerte el.
Egyre nő a közepes és nagyvállalatok fluktuációja a legérintettebb szektorokban. 2018-ban 36 százalék volt az átlagos fluktuáció, 2019-re már 41 százalék az előrejelzés. Azonban az átlagon belül erős szórás tapasztalható. A munkaerő-kölcsönzés jelentősen megdobja az adatokat - derül ki egy friss kutatásból.
Még mindig van 200 ezer forint alatti havi bruttós boríték a boltokban, pedig folyamatosan emelnek bért a boltosok. A boltos bérolló 91 ezer forint. A legnagyobb munkaerőpiaci gond a boltról-boltra vándorló eladó. A legjobban most éppen az iparcikk vegyes boltok fizetnek, a legkevesebbet a kínai, vietnámi ruhás piacok - derült ki egy friss elemzésből.
