Ha egy diák a szünidő felét munkával tölti, 1600 Ft-os órabérrel számolva 384 000 Ft-ot kereshet, amely 25 év alattiként így a nettó fizetése lesz az szja-mentesség miatt.
Az atipikus foglalkoztatás a foglalkoztató-kölcsönvevői oldalról nagyon rugalmas foglalkoztatási, flexibilis forma.
Hazánkban is egyre inkább terjednek az úgynevezett atipikus, tehát a hagyományos heti 40 órás, munkahelyi jelenlétet igénylő alkalmazotti jogviszonytól eltérő foglalkoztatási formák.
Egyre több lehetőségük van kiegészíteni a nyugdíjukat könnyű fizikai munkával: nagyon keresett munkaerőnek számítanak.
Az akadályok sikeres leküzdésében nagy szerepük van az atipikus foglakoztatás egyik legnépszerűbb szereplőinek.
A tanulás melletti pénzkereset, a 13. havi juttatás és a stabil nyugdíjkiegészítés az atipikus foglalkoztatás legmotiválóbb munkaerő-megtartó eszközei, de - az anyagiakon túl - korosztály szerint más és más szempontok is számítanak munkavállaláskor.
Vajon 2020-ban hátrányt jelent, ha valaki kölcsönzött munkavállalóként tud elhelyezkedni? Mi történt a korlátozások alatt azokkal, akik nem a hagyományos módon voltak alkalmazva, és hogy változott meg a cégek hozzáállása a járvány hatására? Fontos tudni, hogy a munkaerőkölcsönzés nem hazai sajátosság, globálisan és Európában is elfogadott, folyamatosan fejlődő iparág. Ha a nemzetközi kitekintéseket nézzük, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon még jelentős növekedési potenciál van ebben a foglalkoztatási formában, mivel Európa sok országában a hazainál magasabb arányt képviselnek az így dolgozók. Ez a jövő? Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója válaszolt az összes kérdésre.
Dénes Rajmund Rolanddal, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnökével február közepén beszélgettünk. Akkor még csak sejthető volt, hogy az életünket valamilyen szinten biztosan befolyásolja majd az akkor még Vuhanban tomboló koronavírus, de ilyen helyzetre azért nem számítottunk. Azóta tömegek kerültek utcára, a hírek szerint elsősorban a kölcsönzött munkaerőtől válnak meg a cégek. A szakember segítségével körbejártuk, milyen változások várhatóak a munkaerőpiacon, mire lehet számítani a következő hónapokban. Interjú.
Megéri ma kölcsönzött munkavállalónak lenni Magyarországon? Milyen hátrányok érik, milyen előnyök illetik meg azokat, akik nem közvetlenül annál a cégnél vannak alkalmazásban, ahová nap mint nap bejárnak dolgozni. Mit ír elő ezeknek a cégeknek a törvény, és mi a gyakorlat? És vajon egy többdiplomás, képzett mérnök miért választja azt, hogy kölcsönzött munkaerő lesz? Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnöke válaszolt a Pénzcentrum kérdéseire. Interjú.
