A globalizált tömegtermelés évtizedeiben egy jelentés azzal vádolja a legnagyobb márkákat, hogy kiszipolyozzák az ázsiai munkavállalókat. Az éhbérért dolgoztatott munkások sokszor a napi 2 dollárt -366 forintot- sem keresik meg.
"Let's clean up Fashion!", azaz "Tisztítsuk meg a divatot!" hangzik a jelszava annak a civil szerveződésnek, mely az úgynevezett sweatshopok, azaz az embertelen körülmények között termelő ruhagyárak ellen küzd. A "Labour behind the label" ("Munkaerő a címke/márka mögött") elnevezésű szervezet azért kritizálja a brit üzletláncokat, mert nem biztosítják termékeik készítőinek -elsősorban az ázsiai munkásoknak- a tisztességes béreket, a megélhetéshez szükséges jövedelmet. A legdurvább a helyzet Bangladesben és Thaiföldön, de Sri Lanka és Kína sem a legkecsegtetőbb feltételeket nyújtja a munkások számára.
A szervezet szerint a vezető -és világszerte ismert márkák- nem fizetnek annyit az ázsiai dolgozóknak, hogy az elég legyen számukra a létminimum eléréséhez. A rendkívül alacsony fizetéseket szerintük a globális verseny indokolja, mely arra kényszeríti a gyárakat, a dolgozókat, és sok esetben egész országokat is, hogy a lehető leggyorsabban, az igényekhez képest legrugalmasabban és a legalacsonyabb áron állítsák elő termékeiket.
A felmérés 25, élvonalbeli márkát vizsgált és osztályozott (0-tól 5-ig) aszerint, hogyan viszonyulnak a fejlődő országokban működő gyáraik dolgozóinak juttatásaihoz. A legrosszabbak között végzett a világ egyik legismertebb ruházati gyártója, a Levi Strauss & Co, aki -a tanulmány szerint- szinte egyáltalán nem vállal felelősséget munkavállalói juttatásaiért. Így a Levi's 0 pontot kapott, mert üzleti modelljével még a kormányokat is arra ösztönzi, hogy alacsonyan tartsák a munkabéreket.
A szerzők szerint éhbérért dolgoznak azok a munkások is, akik a nagy hipermarket-láncok -például az Asda vagy a Sainsbury's- olcsó, saját márkás ruházati termékeit állítják elő. Az csupán az érem egyik oldala, hogy ezek a termékek gyakran a lehető legolcsóbb alapanyagokból készülnek, de az üzletláncok a munkabéreken való spórolással teszik még költséghatékonyabbá a gyártási folyamatot.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A Tesco 2,5 pontot kapott, az indoklás szerint a Magyarországon is ismert áruházlánc már tesz látható lépéseket a sweatshopok ellen, azonban a Labour behind the label szerint hiányzik cselekedeteikből a hosszútávú koncepció. Az áruházlánc szóvivője szerint ugyanakkor a Tesco elkötelezett aziránt, hogy beszállítóinak minden dolgozója megkapja a munkájáért járó tisztességes ellenszolgáltatást.
Mint arról nemrég beszámoltunk, A War on Want elnevezésű jogvédő szervezet az alacsony fizetések és az embertelen munkakörülmények miatt élesen bírálta a Tesco áruházak brit vezetését, miután bejárták azokat a bangladesi üzemeket, ahol az üzletlánc által forgalmazott ruházati termékek egy részét gyártják. A tényfeltáró jelentést július elején Glasgowban tartott éves közgyűlésén tálalták a Tesco vezetői elé, akik megbotránkoztak az állapotok láttán. A jogvédők három lepusztult bangladesi üzemet jártak végig, ahol éhbérért dolgozó embereket és európai szemmel felfoghatatlan munkakörülményeket találtak.
A dolgozók többsége megszólalni sem mert, ennek ellenére találtak olyan munkást, aki elmondta, hogy mindössze 7 penny (20 forint) az órabére, havonta alig 14 fontot (4120 forintot) visz haza. Becslések szerint legalább 44 font (13 000 forint) szükséges a minimális életkörülmények megteremtéséhez és a normális étkezéshez.
A felmérésben a legjobb helyen -3,5-ös pontszámmal- a Next, a New Look, a Monsoon és a Gap márkák végeztek.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Több előadásától is elbúcsúzik a Vígszínház
- Gyászol a filmvilág, elhunyt András Ferenc
- Hét börtönőr állt bíróság elé, egy rab bántalmazásával vádolják őket
- Hernádi Zsolt: aggódva figyeljük az állami beavatkozások hatását
- Donald Tusk: május 10-én átalaktjuk a varsói kormányt
- Moszkva: a kranogorszki merényletet több ország polgárai szervezték