2019. május 25. szombat Orbán

Van még min javítani: ezek a változások jöhetnek az egészségügyben

  • MTI
  • 2019. április 25. csütörtök 12:30

Pozitív változást hoztak az egyes népegészségügyi intézkedések - mondta  Horváth Ildikó, az egészségügyért felelős államtitkár szerdán egy szakmai konferencián Budapesten. A közétkeztetés reformja, a mindennapos iskolai testnevelés, a népegészségügyi termékadó bevezetése látható eredményeket hozott, a gyermekek elhízása megállt. A népegészségügyi termékadó bevezetése is elérte a célját; csökkent az egészségkárosító összetevőket tartalmazó élelmiszerek forgalma.

Ssökkent a daganatos megbetegedések száma is, de még mindig elérendő cél, hogy többen menjenek el szűrésre, hiszen a gyógyítás lehetősége rendelkezésre áll. A tavaly év végén elindított vastagbélszűrési program jó ütemben halad - mondta Horváth Ildikó, a postai úton kiküldött meghívólevelek száma április közepéig 223 ezer volt. Az otthoni mintavételhez szükséges egységcsomagot eddig 70 ezren vették át, nem negatív eredmény 4323 volt, kolonoszkópiára beutalót kapottak száma pedig 1526 volt.

Idén 778 ezer meghívólevél kiküldését tervezik a vastagbélrákszűrési programban és dolgoznak azon, hogy a veszélyeztetett lakossági csoportokban a speciális, alacsony dózisú ct-vel végzett tüdőszűrés is bekerüljön a népegészségügyi szűrések közé. Emellett szándék az is, hogy növeljék az emlőszűréseken résztvevők számát. 

Sikeres a 7. évfolyamba járó lányok HPV-oltása, a 2014-es bevezetés óta minden ciklusban az oltásra jogosult lányok háromnegyede igényelte az oltást.

Tavaly 82 százalék volt e korosztály átoltottsága. Dolgoznak azon, hogy a fiúkra is kiterjesszék ezt az oltást.

Bodrogi József egészségügyi közgazdász az egészségügy finanszírozása kapcsán arról beszélt, hogy stabilnak, kiszámíthatónak és dinamikusnak kell lennie, hiszen az igények és a technológiák is gyorsan változnak. Rendkívül gyorsan nőnek az egészségügyi kiadások, és a GDP növekedési üteme elmarad az egészségügyi költségek növekedési ütemétől. Ez az olló tovább nyílt az utóbbi években, 2000 és 2010 között az OECD-országok átlagos GDP-növekedési üteme 1,6 százalék volt, az egészségügyi kiadások üteme pedig 4,8 százalék, ami minden országban komoly gond.

Megoldásra vár az időskori ellátás helyzete, Bodrogi József véleménye szerint ezen segíthetne az ápolásbiztosítás bevezetése. Jelenleg Magyarországon kétmillió ember hatvanöt év feletti, arányuk 2030-ra 30 százalék lesz. Egészségpolitikai célnak kell lennie, hogy a szociális hozzájárulási adó egészségügyi célokat szolgáló része stabil legyen, és ne legyen "kiszolgáltatva" az aktuális költségvetési törvénynek.

Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója előadásában elmondta, az egészségbiztosítási alap idei kiadási előirányzata 2443,3 milliárd forint, és gyógyszertámogatásra a biztosító a természetbeni ellátások 26-30 százalékát fordította az elmúlt években. A patikai felhasználású gyógyszerek támogatására, valamint a nagyértékű készítmények finanszírozására minden évben többet költ a kormányzat. Az elmúlt időszakban dinamikusan nőtt az egyedi méltányossági alapon kifizetett tb-támogatás, tavaly 18 ezer ilyen kérelem érkezett a biztosítóhoz.

A kórházfinanszírozásról szólva a főigazgató a továbblépési irányok között említette az úgynevezett teljesítményvolumen-korlát szabályozás felülvizsgálatát, a feladat és nem kapacitás alapú befogadási rendszert, az átfogó és rendszeres adatgyűjtést, vagyis az ellátási költségigény-felmérést, az elszámolási szabályok felülvizsgálatát, valamint az eredményalapú finanszírozási elemek beépítését.

Boncz Imre, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészbiztosítási Intézet igazgatója úgy vélte, hogy az egészségügyi rendszer finanszírozásában a járulékalapú bevételek kerültek túlsúlyba. Az egészségügyre fordított GDP-kiadás 2008 és 2017 között érdemben nem változott, 5 százalék körül volt. A szakember a kórházi adósságok kapcsán megjegyezte, érdemes lenne átgondolni, hogy az év végi konszolidáció összegét év közben építsék be a finanszírozásba. 

A magánellátási szektorban nincs adatgyűjtés, nincs érdemi kontroll a működési engedélyek kiadásánál, és nem állnak rendelkezésre releváns betegforgalmi adatok, valamint nincsenek információk a szövődményes esetekről. Az állami egészségügyi rendszer egy hatékony rendszer, és alapvetően az ár-érték aránya sem rossz - mondta az intézetigazgató.

Szentiványi Mátyás, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgatója előadásában szólt arról, hogy az eddigi tapasztalatok szerint nem okozott fennakadást a patikai gyógyszerkiadásban az új dobozbiztonsági azonosító februári bevezetése, bár hozzátette: komoly informatikai fejlesztés előzte meg az uniós szabályozás alkalmazását. Az OGYÉI erős, együttműködő, felelős hatóságként szeretne működni, és a jogszabályi változások terén proaktív szerepet vállal.

KIHÚZNA A BAJBÓL 400 EZER FORINT?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb gyorskölcsönt. Mutatunk egy konkrét példát: kalkulátorunkban 400 ezer forintos hitelösszeget, és 48 hónapos futamidőt adtunk meg. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 11 130 forintos törlesztőrészlettel az Erste nyújtja (THM 16,70%), de nem sokkal marad el ettől az OTP 11 958 forintos törlesztőt (THM 20,73%) ígérő ajánlata sem. Emellett érdemes még megemlíteni a MKB és a Cetelem konstrukcióját is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum gyorskölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS