2020. október 30. péntek Alfonz

Szavaztak a kötelező koronavírus-szűrésről: őket tesztelnék, ha beüt a második hullám

  • Koós Anna
  • 2020. szeptember 3. csütörtök 05:39

Már a nyár folyamán fokozatosan emelkedni kezdett a diagnosztizált covid-19 fertőzöttek száma, és ahogy közeledett szeptember 1-je, egyre meredekebben nőtt a betegszám. A nyár végén hozott szigorító intézkedések a kormány részéről azt sugallják: joggal tarthat a lakosság a második hullámtól. Szakértők szerint rendszeres, átfogó tesztelésre lenne szükség, legalább bizonyos munkakörökben. A Pénzcentrum online felmérést készített arról, mit gondolnak a magyarok arról, szükség van-e rendszeres tesztelésre, és ha igen, milyen munkakörökben lenne a legfontosabb ezeket rendszeresen elvégezni. A kutatásból az is kiderült, hogy 10-ből 7 magyar inkább, vagy teljesen megbízhatónak ítéli a tesztek eredményét, és közel 65 százalékuk elfogadhatónak tartaná, ha egyes munkakörökben kötelezővé tennék a tesztelést.

A Pénzcentrum augusztus második felében felmérést készített, melyben azt vizsgálta, milyen a PCR-tesztek és ellenanyag vizsgálatok megítélése a lakosság körében, alávetnék-e magukat a magyarok rendszeres vizsgálatoknak. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy elfogadhatónak tartanák-e ha bizonyos munkakörökben (egészségügy, oktatás, szociális szféra, hivatalok, bankok, stb.) kötelezővé tennék a dolgozók számára a teszteket.

Friss kutatásunk arra is kiterjed, mely munkakörökben érezné a lakosság legnagyobb szükségét a tesztelésnek, és amennyiben közvetlenül érintettek lennének, milyen részletességű tájkoztatást várnának el a tesztek eredményéről. Kiderült, hogy a magyar lakosság nagyrészt megbízhatónak tartja a teszteket, fontosnak tartaná, hogy egyes munkahelyek rendszeresen végezzenek szűrést - sőt egyes helyeken kötelezővé is tennék -, és alá is vetnék magukat ezeknek a teszteknek.

Bíznak a magyarok a teszteredményekben

A szeptember 2-i hivatalos adatok alapján 6622 fő a Magyarországon beazonosított fertőzöttek száma, mindez 437 531 mintavétel alapján, az aktív fertőzöttek száma pedig 2100 fő, amely nyár közepe óta egyre meredekebb ütemben növekszik. A tisztifőorvosi tájékoztatás alapján az újonnan azonosítottak átlagéletkora 30 év, ami azt jelenti, hogy fiatalabb korosztály körében nő a fertőzöttségi arány, erre lehet következtetni abból a levélből is, amelyet az ELTE TTK oktatási dékánhelyettese a hallgatónak küldött.

A helyes maszkviselés, szociális távolságtartás, fokozott ügyelés a higiéniára mind olyan eszközök, amellyel a lakosság tehet a járvány megfékezéséért, és ezek fontosságára folyamatosan hívják fel a figyelmet szakértők különböző fórumokon. Ezen túlmenően fontosnak értékelik azt is, hogy minél több tesztet végezzek, kiszűrve ezzel azokat, akik megfertőződhettek, kiemelve őket munkahelyről vagy más közösségből, így gátolva a vírus átadását.

Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikus professzora, aki tagja a döntéshozók munkáját segítő kutatócsoportnak, a Portfoliónak adott interjújában hangsúlyozta: a tesztelés, kontaktuskövetés hatékonyságát is sürgősen javítani kell. A kutató elmondta továbbá, hogy

A tesztelésnek több funkciója is van. Egyrészt létezik egy klinikai funkciója: ha valaki beteg, tesztelik, és akkor tudják, hogy milyen osztályon kell elhelyezni, milyen kezelésre van szüksége. Másrészt van egy megfigyelési funkciója: fontos minél pontosabban tudni, hogy hány beteg van az országban, ők jellemzően melyik régióban vannak, a társadalom mely csoportjában. Ennek köszönhetően értjük, hogy a járványnak mekkora a kiterjedtsége, ez alapján lehet célzott intézkedéseket tervezni. A harmadik fontos szerepe, hogy ha megtalálunk egy fertőzöttet, őt izoláljuk, így megszakítjuk a fertőzési láncokat.

Nemcsak a kutatók, hanem a lakosság is fontosnak tartja, hogy rendszeresen végezzenek koronavírus-teszteket, legalább bizonyos munkakörökben. Lapunk online felméréséből kiderült, hogy a válaszadók 63,2 százaléka szerint megbízhatók a PCR-tesztek eredményei (10-es skálán 7-10-ig jelölték a megbízhatóságot). Az ellenanyagvizsgálatok kapcsán pedig 58,7 tartja inkább vagy teljesen megbízhatónak az eredményt.

Fontosnak ítélik azt is, hogy végezzenek rendszeresen átfogó teszteket, illetve a többség alá is vetné magát rendszeres tesztelésnek, ha a munkahelye erre lehetőséget biztosítana. A válaszadók több mint fele tartaná elfogadhatónak, ha kötelező tennék bizonyos munkakörökben a tesztek elvégzését, és csak 15,6 százalékuk nem tartja teljesen vagy inkább elfogadhatatlannak.

Érdekes, hogy amíg a válaszadóknak "csak" 56,4 százaléka tartaná fontosnak, hogy a munkahelyén rendszeresen végezzenek PCR-teszteket, hogy kiszűrjék azokat, akik megfertőződhettek, addig azoknak aránya, akik alávetnék magukat rendszeres tesztnek, hogyha a munkahely erre biztosítana lehetőséget már 61,7 százalék. Tehát nagyjából 5 százalék, nem tartja feltétlenül fontosnak a rendszeres tesztet, de ha lenne lehetősége, akkor elvégeztetné azt.

Kit lenne a legfontosabb rendszeres tesztnek alávetni?

Viszonylag kevés válaszadó érezné fontosnak a teljes lakosságra kiterjedő tesztelést válogatás nélkül. Vannak azonban olyan munkakörök, amely során nagyobb a veszélye, hogy valaki elkapja, illetve átadja a koronavírust. Az egészségügyben, oktatásban, szociális szférában, gyógyszertárban dolgozók például sokkal jobban ki vannak téve a járványnak. Viszont hivatalokban vagy bankokban ügyintézés során, a boltban vásárolva, buszra szállva is ugyanúgy el lehet kapni a vírust.

A válaszokból az derült ki, hogy a leginkább az egészségügyben (83,9%), iskolában, óvodában, bölcsődében (79,5%), vendéglátásban (77%), élelmiszer boltban (76,4%) és élelmiszeriparban (74,6%) dolgozók esetében tartaná fontosnak a lakosság a rendszeres teszteket. A szociális munkások (74,1%), fodrászok, kozmetikusok, masszőrök (71,4%) is megelőzik például a gyógyszerészeket (70,3%), az (étel)futárokat (67,8%). Viszont még a banki és hivatali ügyintézők eseténe is a válaszadók több mint fele inkább vagy teljes mértékben fontosnak tartaná a rendszeres teszteket (55,8 és 52,4%).

Legkevésbé a katonák, tűzoltók, szerelők, és irodai dolgozók esetében tartják fontosnak a rendszeres tesztelést a kutatásban résztvevők. Arra a kérdésre, milyen munkakörökben lenne szükséges még a felméréstben résztvevők szerint a tesztelés a felsoroltakon túl, sokan említették, hogy a nyugdíjasokat és diákokat - főként a felsőoktatásban tanulókat - is érdemes lenne tesztelni, nem csak a dolgozókat.

Személyiség jogaikat is sutba dobnák

Az egészségügyi adatok különleges adatoknak minősülnek, amelyeket még a személyes adatoknál is szigorúbban feltételek mellett lehet kezelni. Egészségügyi adat minden a személy kórtörténetétől kezdve, a részére felírt gyógyszereken át a legutóbbi vérképe is, amelyhez nem férhet hozzá bárki, főként nem a beteg beleegyezése nélkül, még akár családtagok sem. Nincs ez másként a koronavírus tesztek eredményeit tekintve sem, ezek ugyanolyan egészségügyi adatok, melyhez csak a kezelőorvos fér hozzá a beteggel azonosítható módon.

A járvány már sokszorosan bebizonyította az élet számos területén, hogy egy rendkívüli helyzet felülírhatja az addig megfelelőnek tartott gyakorlatot, és olyan hiányosságokra is rávilágított szabályozásban, jogalkotásban - az adatkezelés területén is - amelynek eddig a létezéséről sem tudtunk. A teszteredmények közlésének gyakorlata is számos adatkezelési problémát vet fel.

Az online felmérés során adott válaszokból az látszik, hogy a résztvevők többsége nem is törődne ebben az esetben sem saját, sem mások személyiségjogaival, amennyiben közvetlenül érintettek. A válaszadók fele nem elégedne meg azzal, ha a munkahelyükön is megjelenne a koronavírus, hogy részinformációt kapjanak: tudni akarnák, pontosan ki a fertőzött.

Amikor pedig arról lenne szó, hogy az ő pozitív teszteredményeiket hogyan közöljék, mindössze a válaszadók 6,9 százaléka véli úgy, hogy ez az adat csak rá és a kezelőorvosára tartozik, 40,75 százalék szerint a munkatársainak arról is tájékoztatást kell kapniuk, hogy ő (név szerint) megfertőződött. Meglepően magas arányban pedig (28,1%) a válaszadók maguk szólnának a munkatársaiknak arról, hogy pozitív eredményt kaptak.

Külön is összevetettük a válaszokat aszerint, hogy azok, akik tudni szeretnék munkatársaik esetében pontosan ki a fertőzött - illetve nem szeretnék tudni, vagy nem névvel, mit válaszoltak a második kérdésre az információk kezelésével kapcsolatban. Az derült ki, hogy aki név szerint tudni akarná, melyik munkatársa lett pozitív, azoknak 95 százaléka vagy maga szólna róla munkatársainak, vagy névvel vállalná a tájékoztatást, ha vele fordulna ugyanez elő.

Azok viszont, akik nem lennének másokkal szemben sem kíváncsiak arra, név szerint ki pozitív, a saját adataikkal szemben is jóval nagyobb diszkréciót várnának el. Bár közülük is 42,6 százalék maga szólna róla munkatársainak, vagy névvel vállalná a tájékoztatást, amiből arra lehet következtetni, hogy saját koronavírus-teszt eredményeikkel kapcsolatban hajlamosabbak lennének a válaszadók áthágni az adatvédelmi elveket, ha közvetlen munkatársaik informálásáról lenne szó.

A félmérés arra is kitért, hogy a testhő mérését bizonyos helyeken fontosnak tartanák-e a magyarok belépést megelőzően, ennek eredményeit külön cikkben közöltük.

Mivel védekezzünk, ha itt a második hullám?

A felmérésben résztvevőket kértük, osszák meg azzal kapcsolatos meglátásaikat, milyen módszerekkel lehetne megfékezni a járvány második hullámát a rendszeres tesztelésen túl, amíg nincs védőoltás. Nagyon sok válaszban említésre került a (helyes) maszkviselés fontossága, és sok válaszadó szigorúbban ellenőrizné, szankcionálná, ha valaki nem tartja be az előírást.

A szociális távolságtartás és kézfertőtlenítő használata mellett sokan említették a - főként határon túlra történő - utazás korlátozását, és a hibrid oktatást is - vagy választható online oktatást. A válaszadók között olyanok is vannak, akik sem a tesztelést, sem az egyéb javaslatokat nem tartják célravezetőnek. Vannak, akik még mindig a nyájimmunitásban hisznek, vagy visszavezetnék az idősek vásárlási idősávját.

Az 500 fő feletti iskolákat nem kellene megnyitni. 30-36 gyerek van egy teremben a gyerekem iskolájában. (...) Ez tényleg biztonságos? 30 cm távolságot sem tudnak tartani. Nincs meleg víz és kéztörlő a kézmosáshoz, nincs elég takarító. Úgy érzem, feláldozzuk a gyerekeket, a családtagjaikat és a tanárokat a gazdaság oltárán. Mi lesz, ha ezekben a nagy intézményekben felüti a járvány a fejét? Szerintem a nagyvárosokban otthoni oktatásra lenne szükség

- vélte egy oktatásban dolgozó, budapesti nő. Egy másik válaszadó, 35 és 50 év közötti nő, aki szerint a tesztekben abszolút nem lehet megbízni, és a rendszeres tesztelést minden munkakörben feleslegesnek tartja, azt válaszolta, a megoldás:

Imádkozni Istenhez és erkölcsösen élni.

A rendszeres teszteléssel kapcsolatban is sokaknak voltak ellenérveik. Egy fővárosi férfi úgy vélte, hogy "annyira alacsony Magyarországon a fertőzöttség, hogy teljesen pénzkidobás lenne rendszeresen tesztelni az embereket. Sokkal magasabb fertőzöttségnél jó megoldás lehet de jelen pillanatban nem érné el a célját".

Egy budapesti, középkorú, vállalkozást vezető nő szerint a teszt használhatatlan. "Mivel első hullám sem volt így nehéz második hullámról beszélni. Megoldás, hogy félelem mentesek legyünk, erősítsük az immunrendszerünk meditációval, jógával, sétával, vitaminokkal és nincs mitől félni" - válaszolta. Egy 35-49 év közötti férfi szintén nem hisz a rendszeres tesztelés fontosságában:

[M]ire kiderül a fertőzöttség a szuperterjesztők már rengeteg embert megfertőznek. A többi fertőzött (jelen ismereteink szerint 80-90%) meg senkit, még a családtagokat sem. Felesleges és káros pánikot kelteni és blokkolni a társadalmi kapcsolatokat, valamint a gazdaságot. 4 hatékony eszköz van jelenleg: karanténszabályok betartása, kézmosás, tömegrendezvények korlátozása, maszkviselés amennyiben a távolságtartás nem lehetséges, immunrendszer erősítése

- vélte. Azonban a többség - akik hisznek a tesztelés fontosságában és az eredményekben is megbíznak - nagyjából 60 százalék szerint ez a második hullám elleni védekezés egyik kulcsa. Egy 65 év feletti nő a válaszadók közül például úgy véli:

Igen, mindenképp minél többet tesztelni. Fontos lenne a valós statisztikai adatok közlése, településenként, azokat naponta, meghatározott időpontban elérhetővé tenni.Tudatformálás a lakosság körében, tudatosítani, hogy megfertőződni nem szégyenletes, és nem Isten büntetése. Sajnos, nagy az elmaradottság. Legalább az értelmes, és tudatosan élő embereknek lehetőséget adni a tájékozódásra, maguk ítélhessék meg, mekkora a veszély és mekkora kockázatot vállalnak.

Egy budapesti, már nyugdíjas olvasónk, aki az egészügyben dolgozott korábban, szintén hisz a rendszeres tesztelés fontosságában, azonban a szociális távolságtartást is az egyik legeredményesebb megelőzési formának tartja. Egy 65 év feletti férfi válaszadó szerint pedig a rendszeres tesztek útján

időben meg lehetne találni, lokalizálni lehetne a fertőzési gócokat, meg lehetne tenni a szükséges óvintézkedéseket, lehetne tudni - amiről ma gyakorlatilag nincs érdemi információ -, hogy a járvány mennyire van előrehaladott állapotban, éppen romlik-e, vagy javul a helyzet. (...) Nem a tesztelés ad hamis biztonságot, hanem a tesztelések elmaradása, mert nem lehet érdemben szembenézni a valós helyzettel!

- válaszolta kérdésünkre. A további válaszok is azt tükrözik, hogy a lakosság az információhiányt teszi - többek között - felelőssé a járvány terjedéséért, és nehezményezik, hogy pontosabb adatokkal nem rendelkeznek. A válaszokban ugyanakkor megjelenik az a tapasztalat is, hogy a fertőzöttség nyilvánosságra kerülése megbélyegzéshez vezet - sőt, már a köhögés is zárt térben elég, hogy túlzott reakciókat váltson ki. Sok vélemény megegyezik abban, hogy szükséges lenne fellépni a megbélyegzés ellen is, és sokkal pontosabb tájékoztatást adni a lakosságnak.

A felmérésről

A Pénzcentrum augusztus második felében online végzett felmérésében 6255 válaszadó vett részt, közülük 3332 férfi (53,3%), és 2923 nő (46,7%). A válaszadók közül 122 fő volt 24 év alatti (1,9%), 488 fő 25 és 34 év közötti (7,8%), 2256 fő 35 és 49 év közötti (36,1%), 2106 fő 50 és 64 év közötti (33,7%), és 1283 fő 65 év feletti (20,5%). A válaszadók 36,6%-a fővárosi, 20,6%-a megyeszékhelyen él, 29,3%-a egyéb városban, és 13,7 százaléka faluban, községen vagy egyéb településen.

A válaszadók 15,3%-a egyedül él, 37,1%-uk csak házastársával vagy élettársával, míg 27,3%-uk párjuk mellett egy vagy több gyermekével. A résztvevők 9%-a él csak gyermekével vagy gyermekeivel, 4,4%-uk pedig csak szülőjével, szüleivel, és csak 1,5% szüleivel és testvéreivel.

Legmagasabb iskolai végzettséget tekintve a válaszadók 1,6%-a végzett általános iskolát, 26,9%-a középiskolát vagy gimnáziumot, 11,9%-uk OKJ-t, felsőfokú szakképzést, 56,2%-uk egyetemet vagy főiskolát, és 3,4% szerzett Phd fokozatot.
A válaszadók jelentős része alkalmazottként dolgozik (42,4%), 22,6%-a nyugdíjas, 13,7% vállalkozó, 12,8%-uk közép- vagy felsővezető, 2,5%-a pedig munkanélküli.

Címlapkép: Getty Images

Ne maradj le a 10 millió forintos támogatásról!

A friss statisztikák szerint már több mint 500 milliárd forintnyi babaváró hitelt igényeltek a magyar családok. A termék népszerűsége nem véletlen, a feltételek teljesítése esetén ugyanis nem kell visszafizetni az akár 10 milliós támogatást. Külön ki kell emelni, hogy a babaváró program 2020 keretében felvett személyi hitel szabad felhasználású, azaz bármire elkölthető. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a babaváró hitelhez minden bank más feltételeket szab: például más az elvárt minimális jövedelem és a jövedelem terhelhetősége. A megújult Pénzcentrum babaváró hitel kalkulátor az aktuális banki feltételek alapján pontosan megmondja, melyik banknál milyen feltételekkel kaphatsz kamatmentes hitelt. Kalkulátorunkban egy kattintással megtudhatod, hogy a jövedelmed alapján mely bankoknál érhető el számodra a babaváró hitel. Ne maradj le a támogatásról, még akkor sem, ha nem tervezel gyereket, mert ügyesen befektetve még így is megérheti igényelni a babaváró hitelt.

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk

Csúnya hónap jön: drágulásra, várakozásra készüljenek a magyar autósok
Egyre többen váltanak négyévszakosra, de nem mindegy, hogy milyet vásárolunk.


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Aldi

10.29-11.04
Országos

Lidl

10.29-11.04
Országos

Auchan

10.29-11.04
Országos

Tesco

10.29-11.04
Országos

Spar

10.29-11.04
Országos

Interspar

10.29-11.04
Országos

Praktiker

10.29-11.09
Országos


Öngondoskodás 2020

Befektetés, vagyon, megtakarítás

Portfolio Private Health Forum 2020

A koronavírus és a magánegészségügy

Budapest Economic Forum 2020

A magyar gazdasági csúcstalálkozó