Súlyos népbetegség pusztítja a magyarokat: ez jóval durvább, mint a koronavírus

Pénzcentrum - 2020. szeptember 25., 14:33
Csak a magyarok 4%-a jár éves rizikófelmérő kardiológiai vizsgálatra.

A szívbetegek akut kezelésében élen járunk, de a hosszú távú túlélési arány így is meglehetősen alacsony, az akut szívinfarktust követően az egy éven belüli halálozás Magyarországon 19,6%, szemben az ausztráliai 7,3%-kal.

Az Eurostat legfrissebb kutatása szerint az EU-n belül a szívbetegség a leggyakoribb haláleset a gyógyítható betegségek között, 27 tagállamból 19-ben ennek a kórnak a legmagasabb a halálozási aránya a 75 év alattiak körében. A KardioKözpont a Szív Világnapja alkalmából 500 fős reprezentatív kérdőíves kutatást végzett a Szinapszis egészségügyi piackutató céggel, hogy megvizsgálja a szív-és érrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatos tudást és lakossági gyakorlatot.

A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók 80%-nak van valamilyen szív és -érrendszeri betegséggel rendelkező családtagja, valamint 36% önmaga is érintett valamelyik kórképben (magasvérnyomás, érszűkület, szívinfarktus). Az érintettség életkorral előre haladva folyamatosan emelkedik, az 50 év felettieknél már a megkérdezettek fele számol be arról, hogy önmaga érintett. A betegségek jól ismertek a lakosság körében, erre utal, hogy a válaszadók 66%-a tünetmentesen is fontosnak tartja, 86%-a a válaszadóknak pedig a tünetek elmúlását követően is kiemelt kérdésnek tekinti a szűrést és gondozást.

Így a válaszadók 67%-a elképzelhetőnek tartja, hogy eljárjon az éves szűrővizsgálatra melyben a 18-34 év közötti fiatal felnőttek, valamint a 65 év felettiek a leginkább érdeklődőek. Az általános ismeretek jelenléte és a motiváció megfogalmazása mellett is csupán a válaszadók 4%-a jár most is rendszeresen éves rizikófelmérő kardiológiai vizsgálatra.

A kutatás érdekes képet mutatott a betegségek nemi sztereotipizálását illetően is. A megkérdezettek 60 százaléka szerint a szív- és érrendszeri megbetegedések ma Magyarországon a nőket és a férfiakat is egyformán érinti, viszont 30% gondolja úgy, hogy csak a férfiakat érinti és mindössze 4% hiszi azt, hogy csak a nőket érintik általában az ilyen megbetegedések. Ebből jól látszik az is, hogy a sztereotípia, miszerint ezek "férfi betegségek" továbbra is él a lakosság majdnem harmadának a fejében, holott az elmúlt években egyre kevesebb középkorú férfi halt meg szív- és érrendszeri betegségekben.

A KSH 2014-es Haláloki Struktúra változása című kutatása szerint ennek hátterében részben az is áll, hogy a középkorú idős nők közül egyre többen dohányoznak, melyet a megemelkedett mértékű stressz és életközepi válságok (válás, házastárs halása) is okozhatnak A szűrésekkel és életmódváltással járó legfontosabb beavatkozási területet, így épp a középkorú nők jelentik. 

A felmérés rákérdezett a kockázati tényezőkre, illetve a megfelelő kezelés kérdésére is. A kockázati tényezőkről, mint az elhízás, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, és a cukorbetegség a válaszadók közel 90%-a tudja, hogy nagymértékben hozzájárulnak a szív-és érrendszeri megbetegedések kialakulásához. A megkérdezettek 83%-a pedig úgy látja, hogy gyógyszer mellett életmódváltás is szükséges a gyógyuláshoz.

Címkék:

A weboldalon cookie-kat használunk.

Cookie tájékoztató |  Értem