2019. október 19. szombat Nándor

Őrület, mivel etetik a diákokat a menzákon: erre elég 600 forint


Már négy hete elkezdődött az iskola, így azokank a diákoknak, akiket szülei befizettek az iskolai menzára, volt idejük kitapasztalni, mit várhatnak a pénzükért. Valószínűleg sok szülőben felmerült, hogy mit lehet kihozni 600-700 forintból úgy, hogy az fedezzen napi három étkezést. A Pénzcentrum kérdéseire az iskolai menzákról Erdélyi Alíz dietetikus, táplálkozástudományi szakember válaszolt. 

Több iskola honlapján megtalálható több hónapra előre, hogy mire számíthatnak a menzás diákok tízóraira, ebédre és uzsonnára. Egy hétre - 5 tanítási napra - találtunk menzás menüket 2985, illetve 3403 forintért. Egy pénteki napon az egyik budapesti menzán tízóraira málna teát, sajtos baromfi párizsit, margarint és teljes kiőrlésű kenyeret adnak a diákoknak, ebédre brokkolikrémlevest pirított napraforgómaggal és bácskai rizseshúst kovászos uborkával. Az uzsonna pedig natúrjoghurt és kifli. Ez pedig elvileg kijön 597 forintból fejenként. 

Nemcsak az a kérdés, hogyan fedezheti a menzák költségeit napi 600 forint, hanem hogy mennyiben felelnek meg ezek a menük az egészséges táplálkozás alapelveinek. A közétkeztetési rendelet sokban korlátozza az iskolai menzák étrendjét - de kiterjed épúgy a bölcsődék, óvodák, mint a kórházakban közétkeztetést végzőkre is, ezzel segítve, hogy azok megfeleljenek az egészséges táplálkozás alapelveinek. A szabályozás szerint az étrend összeállításánál biztosítani kell, hogy 

  • az étrend változatos legyen, az egymást követő kétszer tíz élelmezési nap főétkezéseiben egy ételsor csak egy alkalommal forduljon elő 
  • állati eredetű fehérjeforrást minden főétkezésnek, bölcsődei, mini bölcsődei étkeztetés esetén az egyik kisétkezésnek is tartalmaznia kell 
  • a receptúrák kidolgozását és az étrend összeállítását, valamint az ételek elkészítését a nyersanyag-kiszabati előírásban foglaltak szerint kell végezni. Ez az előírás grammra pontosan határozza meg, hogy a hideg és meleg étkeztetésben mennyi húst, zöldséget, tejterméket, zsíradékot, stb. fogyaszthatnak az egyes korcsoportok. Különbséget tesz burgonya és zöldségek között, ahogy nem veszi egy kalap alá például a tejfölt, joghurtot, kefírt sem. Sok esetben külön kerül meghatározásra, hogy az adott nyersanyagcsoportból (pl. zöldségek) mennyit lehet salátákhoz, köretek, főzelékekhez, levesekhez felhasználni. Azt is meghatározza pl. hogy húskészítményekből 23 százaléknál magasabb zsírtartalmű nem adható.
  • a pontos tápanyagszámítás elvégezhetősége érdekében a nyersanyag-kiszabati íven fel kell tüntetni az ételekhez felhasznált, a nyersanyag alapjául szolgáló élelmiszerek pontos megnevezésükkel, mennyiségükkel 

PC: Van valamilyen személyes tapasztalata óvodai/iskolai menzákkal kapcsolatban?

Erdélyi Alíz: Gyermekem révén van személyes tapasztalatom az iskolai menzákkal kapcsolatban. Még van teendőnk az elfogadható és egészséges menza megvalósításáig, amiben fontos feladata és szerepe van a szülőnek, gyermeknek, étkeztetőnek, a pályázat kiírójának és főleg a közös nevezőre jutásban a másik oldal megismerésével alakuló párbeszédnek. Az biztos, hogy a közétkeztetési rendelet jóvoltából egy jelentős változás indult el az egészségesebb táplálkozás felé.

PC: Egészséges táplálkozás szempontjából milyen fő szempontokat kellene követnie az iskolai menüknek, figyelembe véve a gyermekek életkorát? (Legtöbb helyen az alsó tagozatos és felső tagozatos menü semmiben sem tér el egymástól.) 

E. A.: A táplálkozási kockázati tényezők a helytelen életmódbeli szokásokkal együtt világszerte és hazánkban is egészséget veszélyeztető rizikófaktorok. Magyarországon már a gyermekek körében is számolni kell az elhízással, 2-es típusú cukorbetegséggel, magas vérnyomással. Az egészséges táplálkozás megvalósítását segíti elő a 37/2014. EMMI rendelet, amely szabályozza többek között az iskolai, óvodai közétkeztetést. Ez a rendelet részletesen leírja a gyermekek számára naponta biztosítandó élelmiszerek, élelmiszercsoportokat is. 

Az iskolai étkeztetést a 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szabályozza, mely előírja, hogy a Közétkeztető nyersanyag-kiszabati ívet köteles vezetni, amelyen feltünteti egy napra vonatkozóan az étkezést igénybe vevők életkora és száma alapján meghatározott adagszámban elkészítendő ételek és italok előállításához szükséges nyersanyagok tételes, mennyiségi felsorolását.

A korcsoportok energiaszükségletét a rendelet a nyersanyag-kiszabati előírás segítségével teremti meg, hiszen eltérő adagmennyiségeket ír elő a bölcsődés, óvodás, alsós-, felsős általános iskolások és középiskolások számára.

PC: Mi az egységes étrend - 1-től 8. osztályosokig - buktatója, ha van buktatója? 

E. A.: Az azonos alapanyagokból készült ételeknél az adagok nagyságával lehet alkalmazkodni az eltérő tápanyagigényekhez, illetve vannak olyan konyhatechnológiai műveletek valamint alapanyagok, amelyek például bölcsődés korban nem alkalmazhatók, de erre a rendelet részletesen kitér.

PC: Véleménye szerint ki lehetne hozni egy jobb menüt napi 600-700 forintból? 

E. A.: Az, hogy a szolgáltató mennyi pénzből tudja megvalósítani az étrendet nagyon sok mindentől függ pl. a megfőzött adag mennyiségétől, az ellátandó korosztály összetételétől, a rezsiköltségtől, a kiszállítási területtől stb. Tény, hogy a rendelet előírásainak megfelelő szabályok betartása és a jelenlegi magas élelmiszerárak, az emelkedő bérek drágítják az árat.

PC: Ha valaki otthon főz, és csomagol ételt a gyermekeinek, ennyi pénzből ki tud hozni 5 napi tízórait, uzsonnát és ebédet, hogy az a gyermeknek megfelelő, egészséges legyen? 

E. A.: Az otthoni ételkészítésnél nem azonos nyersanyag árakkal dolgozunk és nincs rászámolva a rezsi, de egy-egy napi menü ennyi pénzből nagyon nehezen valósítható meg.

PC: Milyen élettani hatása lehet hosszú távon, ha a gyermek nem megfelelően étkezik a hét 5 napján keresztül? Vezethet étkezési zavarokhoz, ha olyan ételt adnak a gyermekeknek az iskolai menzán, amelyet nem szívesen esznek meg - és nincs is választási lehetőség?

E. A.: A gyermekek táplálkozásában a szülőknek nagyon nagy szerepe és felelőssége van, hiszen olyan étkezési mintával érkeznek a közintézménybe, mint amit otthon látnak illetve amilyen ízű és változatos ételeket kapnak, vagy nem kapnak. A közétkeztetési rendelet értelmében napi háromszori étkezés szolgáltatása esetén egy főre biztosítandó legalább két adag zöldség - ide nem értve a burgonyát - vagy gyümölcs, ezekből legalább egy adag nyers formában; két adag gabona alapú élelmiszer, melyből legalább egy adagnak teljes kiőrlésűnek kell lennie. Húskészítmények 10 élelmezési napra számolva (napi háromszori étkezés esetén) hat alkalommal adhatók. Szintén a rendeletben szerepel korcsoportokra lebontva a közétkeztetésben bevihető sómennyiség illetve a cukor, ami a napi összes energiamennyiség legfeljebb 10%-át teheti ki. 

Mind a felnőttek, mind a gyerekek tekintetében a só fogyasztás jelentősen meghaladja az ajánlottat.

Ezért a közétkeztetési rendelet alapján készített ételek a hagyományos étkezéshez képest esetleg sótlannak tűnhetnek, illetve a sokaknak ismeretlennek tűnő alapanyagok (ezek természetesen nem nagyon különlegesek, csak eltérnek az otthonitól) beiktatásával nő a gyermekek idegenkedése. Ez sokszor visszaköszön a gyermekek részéről visszavitt zöldséges ételeknél, leveseknél vagy a teljes kiőrlésű kenyér visszautasításánál. A gyermekek válogatósságának megoldása nem a közétkeztető feladata. 

A szülők edukálása, az otthoni közös vásárlással, ételkészítéssel bővíthető az elfogadható ételek köre a gyermekek számára. Az otthon készített ételeknél is törekedjünk a helyes táplálkozásra, amihez praktikus segítséget nyújt a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által kidolgozott, a hazai felnőtt lakosságnak szóló új táplálkozási ajánlás, ami az OKOSTÁNYÉR® elnevezést kapta illetve ennek a 6-17 éves gyermekeknek kidolgozott változata. Mindkettő mindenki számára elérhető illetve letölthető a www.okostanyer.hu honlapról, ahol még számos hasznos információ: receptek, menük, vásárlási útmutató, energiakalkulátor stb... is található.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: kalkulátorunkban 2 millió forintos hitelösszeget és 60 hónapos futamidőt adtunk meg. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 40 436 forintos törlesztőrészlettel a CIB nyújtja (THM 8,17%), de nem sokkal marad el ettől a Raiffeisen 40 505 forintos törlesztőt (THM 8,97%) ígérő ajánlata sem. Emellett érdemes még megemlíteni az Erste, az MKB, valamint a Cetelem konstrukcióját is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Aldi

10.17-10.23
Országos

Lidl

10.17-10.23
Országos

Interspar

10.17-10.23
Országos

Spar

10.17-10.23
Országos

Auchan

10.17-10.22
Országos

Tesco

10.17-10.22
Országos

Kika

10.16-10.29
Országos

Praktiker

09.02-12.31
Országos