2020. március 29. vasárnap Auguszta

Őrület, mennyit kaszálhatsz vérplazmadonorként egy hónap alatt


A vérplazma sokak számára jelent jó keresetkiegészítést, főleg mivel évről-évre egyre több pénzt kínálnak érte. De pontosan mit is jelent a vérplazma adás, hogy zajlik a folyamat és hányszor lehet menni egy hónapban? Ennek járt utána a Pénzcentrum.

Sokan még mindig keverik a vérplazma adást a véradással, holott a kettő nem ugyanaz. Ugyan mindkettő önkéntes alapon működik, a véradásért azonban soha senki nem kaphat anyagi ellenszolgáltatást, ellenben a vérplazma adásért jó kis summát lehet zsebre rakni.

Ám fontos tudni, hogy törvényileg szabályozva van, hogy a vérplazmagyűjtő cégek mekkora költségtérítést fizethetnek a donoroknak: "Vérkomponens gyűjtése esetén a donornak biztosított kalóriapótlás és a rendelkezésre állásának ellentételezéseként juttatott vagyoni érték adott év vonatkozásában egy donációra vetítve átlagosan legfeljebb a mindenkori hatályos jogszabályban megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) alapján alkalmazott órabér ötszörösének mértékéig terjedhet" - áll a jelenleg hatályos miniszteri rendeletben.

2020-ban a hivatalos minimálbér emelkedésével párhuzamosan emelkedett a hetibér, a napi bér és ezzel együtt a hivatalos minimális órabér is, ami jelenleg 926 forint. Így törvényileg ennek az ötszörösét, 4630 forintot lehetne adni maximálisan.

Sok helyen találkozni azonban olyan hirdetésekkel, melyek 7000 forintot is ígérnek egy-egy donáció után.

Mint ahogy ezt a Pénzcentrum korábban kiderítette, ez úgy lehetséges, hogy sok cég egyéb szolgáltatás címén, például egy kérdőív kitöltetésével emeli meg a kötségtérítés összegét. Emellett gyakran bónuszpontokat is adnak a visszatérőknek, egy budapesti központban például a levett plazma mennyisége pontokat ér: ahány milliliter plazmát adsz, annyi pontot kapsz, majd ezek a pontok pénzre válthatók. Ígyők azt ígérik, hogy 

akár havi 95 ezer forintot is összegyűjthetsz,

amennyiben jó minőségű a plazmád és rendszeresen megjelensz az időpontokon. Egy év alatt legfeljebb 45 alkalommal lehet vérplazmát adni, ami azt jelenti, hogy nagyjából 8 naponta. Ám a terhesség, a 4 hónapnál frissebb fülbelövés, tetoválás, piercing kizáró tényezők, ahogy bizonyos gyógyszerek szedése, illetve oltások után sem adhatsz vérplazmát.

A vérplazmadonoroknak évente egyszer kötelező vért adni, amiről igazolást kell vinniük. A 439/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján az első plazmaadástól számított 365 napon belül legalább egy alkalommal teljes véradáson kell részt vennie. Amennyiben ezt nem teljesíti a donor, nem fogják tudni felvenni a rendszerbe plazmaadás céljából.

Adj plazmát!

Nem csak véradással, plazmaadással is segíthetsz embertársaidon, mivel a plazma különféle fontos gyógyszerek előállításához szükséges, például a vérzékenységben szenvedő betegeknek heti 2-3 alkalommal plazmából készült gyógyszert kell kapniuk, de az immunvédekezési zavarral küzdő betegeknek is nagy szükségük van a plazmadonorokra.

A vérplazma kb. 90 százalékban víz, amit megfelelő folyadékbevitellel pótolni lehet, a maradék 10 százalékában fehérjék, ionok, nyomelemek, vitaminok, zsír, bomlástermékek és egyéb szerves vegyületek vannak.

Adj vért!

Egyetlen véradással három betegen segíthetsz: a levett vérből plazmakészítmények, vörösvérsejt- és vérlemezke-koncentrátum készül. Ugyanakkor a véradás a véradó egészségét is szolgálja, hiszen a kötelező tesztek elvégzése után nemcsak a vércsoportját ismerheted meg, a szűrővizsgálat kiterjed a HIV, a Hepatitisz-B, a Hepatitsz-C, a szifilisz kimutatására is.

Fontos tudni, hogy a biztonságos hazai vérellátáshoz évente 400 ezer egység vérre van szükség, amelyet 270 ezer önkéntes véradót jelent. egy évente maximum négyszer, egy férfi pedig ötször adhat vért, és két alkalom között nagyjából 2 hónapnak kell eltelnie. Egy alkalommal 400-500 ml vért vesznek le a könyökvénából melynagyjából 5-12 percbe telik.

Címlapkép: Getty Images

Mi az a koronavírus?

A 2019-nCoV (SARS-CoV-2) névre keresztelt vírus a koronavírusok közé tartozik. Ma "mindössze" 7 olyan koronavírusról tudunk, ami az embereknél is képes betegséget okozni - súlyosságukat tekintve nagyon változatos problémákkal: az egyszerű náthától a súlyos légúti problémákig. Aki nem tudná, ugyanez a vírustörzs (koronavírus) felelős a néhány éve feltűnt SARS-ért és MERS-ért. A vírus okozta megbetegedés hivatalos neve COVID-19.

Hogyan terjed a koronavírus?

A COVID-19 főként cseppfertőzéssel terjed, de a kutatók által az sem zárható ki, hogy a fertőzött széklettel való érintkezés során is megfertőződhetünk.

Kik kaphatják el a koronavírust?

Ahogy más, a légutakat érintő vírusfertőzést, úgy a koronavírust is gyakorlatilag bárki elkaphatja. Viszont erre is fogékonyabbak lehetnek a krónikus betegségekben szenvedők, a legyengült immunrendszerűek, a kisgyerekek és az idősebbek. A betegség lefolyása náluk súlyosabb tünetekkel járhat, és a szövődmények is gyakoribbak.

A koronavírus tünetei

A koronvírus lappangási ideje a jelenlegi tudásunk alapján 2-14 nap. A tünetek súlyossága egyénenként nagyon eltérő lehet, vannak, akik kb. teljesen tünetmentesek, míg mások csak enyhe tüneteket tapasztalnak. Ez is hozzájárul a COVID-19 gyors terjedéséhez. A koronavírus a légutakat támadja meg. A fertőzés tünetei kezdetben hasonlítanak az influenza vagy egyéb légúti fertőzés tüneteihez:

  • száraz köhögés
  • láz
  • gyengeség, fáradékonyság
  • légzési nehézségek
  • légszomj
  • hasmenés
  • torokfájás (ritkábban)
  • orrfolyás (ritkábban)

A COVID-19 okozta fertőzés az esetek nagyjából kb. 80 százalékában enyhe vagy közepesen súlyos tünetekkel jár együtt, míg a jelenelgi statisztikák szerint az érintettek negyedénél volt súlyos a betegség. Az elsődleges, influenzaszerű tünetek után a betegség továbbterjedhet a tüdőre, súlyos légzési nehézségeket okozva. A koronavírus szövődménye tüdőgyulladás, akut légzőszervi distressz szindróma (ARDS), szeptikus sokk, veseelégtelenség, végső esetben pedig halál is lehet. A kórházi kezelésre szorulók többsége a fertőzés előtt egészséges volt. A halálos áldozatok azonban azok közül kerültek ki, akik a fokozott rizikójú csoportokba tartoztak, például krónikus betegségeik, szívproblémáik, cukorbetegségük volt vagy idősebbek voltak.

Minden a koronavírusról a Pénzcentrum tematikus mellékletében - KATT!

Hozzászólások száma: 2 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Aldi

03.26-04.01
Budapest

Interspar

03.26-04.01
Országos

Lidl

03.26-04.01
Országos

Spar

03.26-04.01
Országos

Auchan

03.26-04.01
Országos

Tesco

03.26-04.01
Országos

Auchan

Húsvét
03.12-04.11
Országos

Aldi

03.01-04.05
Országos

  Ajánlatunk