Nem csökken az oltás iránti bizalmatlanság egy friss felmérés szerint: ez lehet az oka

A kutatás szerint a 16-59 közötti korosztály közel kétharmada tájékozottnak érzi magát a vírushelyzettel kapcsolatban. A legtöbben internetes portálokról tájékozódnak (75%), a tévéműsorokat a válaszadók fele jelölte meg tájékozódási pontként, minden más lehetséges forrás jóval kisebb szerepet játszik. Abban nagymértékű egyetértés van, hogy a hiteles szakértők nyilatkozatai (67%) és a nyilvánosság számára elérhető részletes ismertető anyagok (64%) segítenék leginkább a tájékozódást. A legtöbben a háziorvosuk és szakorvosuk véleményét kérnék ki az oltással kapcsolatban. A háziorvost az idősebbek jelölték az átlagnál nagyobb számban (66%), a fiatalok esetében a szakorvosok kaptak nagyobb pontszámot. A szociális háló (család, barátok) befolyása a fiatalabbak (16-29) számára fontosabb, mint az idősek számára.

Bizonytalanság tapasztalható az oltás kapcsán

Az oltással szembeni legfőbb bizalmatlansági érv, hogy nem volt elég idő az alapos kipróbálásra (72%), illetve, hogy túl gyors volt a fejlesztési fázis, így nem sikerülhetett tökéletesre a vakcina (64%). A válaszadók több mint fele szerint (52%) súlyos mellékhatásai lehetnek az oltásnak. A válaszadók ötöde mondta azt, hogy sosem lehet megbízni a nagy gyógyszergyártókban.

Oltási hajlandóság: óvatos növekedés

A döntés meghozatalával kapcsolatban a vakcina származási országát, mint befolyásoló tényezőt mindössze a válaszadók 47 százaléka jelölte meg. A döntést elsősorban a szakszerűen összeállított, részletes és a széles nyilvánosság számára elérhető információk befolyásolják (82%). Az oltásról szóló sajtóhíreket mindössze a válaszadók 13 százaléka jelölte meg mint döntéstámogató forrást.

Az elutasítók negyede kifejezetten vírustagadó, míg az elutasítás okai sokfélék lehetnek. A biztonsági aggodalmakról az elutasítók közel kétharmada számolt be, információ hiányról a felük. Az elutasítók közel 40 százaléka bizalmatlan az oltásokat készítők, terjesztők iránt.

A megkérdezettek több mint háromnegyede (76%) elutasítja az oltás esetleges kötelezővé tételét. Ugyanakkor az oltási hajlandóság pozitív ösztönzőkkel történő növelése is inkább elutasított a megkérdezettek körében. Negyedük támogatná, hogy bizonyos előnyökkel, juttatással járjon az oltás beadatása, negyven százalék nem értene egyet ezzel. Az arányok hasonlóak a "negatív ösztönzők" esetében is: a válaszadók negyede megértené, ha az oltást elutasítók bizonyos tevékenységek végzésében nem vehetnének részt (például utazás, rendezvények), az elsöprő többség ezt kirekesztőnek és elfogadhatatlannak érezné.