2020. március 30. hétfő Zalán

Nem a járványok teszik tönkre a gazdaságot: ezek a betegségek okozzák a legtöbb kárt


Párizsban tartották a civilizációs betegségek kockázatcsökkentésének nemzetközi konferenciáját. A rendezvényen e betegségek megelőzéséről, lehetséges gyógymódjairól, illetve kialakulásuk kockázatainak csökkentéséről esett szó. A civilizációs betegségek (non-communicable diseases, NCD) alatt olyan, nem fertőzés útján terjedő betegségeket értünk, mint amilyenek a különböző daganatok, a Parkinson-kór, az autoimmun betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, a sztrókok, a cukorbetegség, a krónikus veseelégtelenség, a csontritkulás, a degeneratív ízületi gyulladás vagy az Alzheimer-kór.

Andrzej M. Fal pneumológus, a varsói Stefan Wyszynski Bíboros Egyetem (UKSW) professzora előadását azzal kezdte, hogy a különböző magatartásbeli, illetve környezeti jelenségek egészségügyi kockázatait hasonlította össze. A kockázati tényezőket három csoportra osztotta - írja a Világgazdaság. 

A hagyományos kockázati tényezők - mint az alultápláltság, a zárt terek levegőminősége, a vizek minősége vagy hiánya, a közegészségügy állapota, valamint a nem megfelelő higiénia - egyre csökkenő kockázatnak számít napjainkban világszerte. A modern tényezők között a városi levegő minősége, a közlekedés biztonsága, valamint a különféle foglalkozási ártalmak az előbbieknél magasabb, de egyre kevésbé fenyegető körülmények. Van azonban két olyan faktor, amelyet máig nem sikerült csökkenteni, sem féken tartani: az elhízás és a mozgáshiány,

valamint az ennél még súlyosabb jelenség, a dohányzás.

A WHO 2018-ra vonatkozó adatai szerint elégtelen fizikai aktivitás miatt évente 1,6 millióan, alkoholfogyasztás következtében 3,3 millióan, egészségtelen táplálkozás miatt 4,1 millióan, a bel- és kültéri levegő szennyezettsége következtében 6,8 millióan haltak meg világszerte. A dohányzás 7,2 millió ember haláláért felelős az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint.

Az NCD-k a legnagyobb arányban nem a társadalmak legszegényebb rétegeit, hanem az alsó középosztály tagjait fenyegetik. A megbetegedések száma ebben a rétegben kiugróan magas. Ugyanakkor a szegényebb rétegek együtt sokkal nagyobb részben vannak kitéve az NCD-k, így a mentális betegségek kockázatainak, mint bármely társadalmi réteg.

Ez és a társadalom öregedésének több régiót érintő problémája a gazdaságot sem kíméli 

- mutatott rá Fal. A betegségtől szenvedő dolgozó nem vagy nem eléggé hatékonyan termel a munkáltatójának. Fal szerint, ha energiánkat e betegségek elkerülésére, illetve gyógyítására fordítanánk, azzal azt érnénk el, hogy minden, az NCD-k elkerülésére befektetett dollár után a gyógyult betegek legkevesebb 7 dollárt termelnének vissza 2030-ig. Ehhez azonban először át kell gondolni a költségvetést.

Mi az a koronavírus?

A 2019-nCoV (SARS-CoV-2) névre keresztelt vírus a koronavírusok közé tartozik. Ma "mindössze" 7 olyan koronavírusról tudunk, ami az embereknél is képes betegséget okozni - súlyosságukat tekintve nagyon változatos problémákkal: az egyszerű náthától a súlyos légúti problémákig. Aki nem tudná, ugyanez a vírustörzs (koronavírus) felelős a néhány éve feltűnt SARS-ért és MERS-ért. A vírus okozta megbetegedés hivatalos neve COVID-19.

Hogyan terjed a koronavírus?

A COVID-19 főként cseppfertőzéssel terjed, de a kutatók által az sem zárható ki, hogy a fertőzött széklettel való érintkezés során is megfertőződhetünk.

Kik kaphatják el a koronavírust?

Ahogy más, a légutakat érintő vírusfertőzést, úgy a koronavírust is gyakorlatilag bárki elkaphatja. Viszont erre is fogékonyabbak lehetnek a krónikus betegségekben szenvedők, a legyengült immunrendszerűek, a kisgyerekek és az idősebbek. A betegség lefolyása náluk súlyosabb tünetekkel járhat, és a szövődmények is gyakoribbak.

A koronavírus tünetei

A koronvírus lappangási ideje a jelenlegi tudásunk alapján 2-14 nap. A tünetek súlyossága egyénenként nagyon eltérő lehet, vannak, akik kb. teljesen tünetmentesek, míg mások csak enyhe tüneteket tapasztalnak. Ez is hozzájárul a COVID-19 gyors terjedéséhez. A koronavírus a légutakat támadja meg. A fertőzés tünetei kezdetben hasonlítanak az influenza vagy egyéb légúti fertőzés tüneteihez:

  • száraz köhögés
  • láz
  • gyengeség, fáradékonyság
  • légzési nehézségek
  • légszomj
  • hasmenés
  • torokfájás (ritkábban)
  • orrfolyás (ritkábban)

A COVID-19 okozta fertőzés az esetek nagyjából kb. 80 százalékában enyhe vagy közepesen súlyos tünetekkel jár együtt, míg a jelenelgi statisztikák szerint az érintettek negyedénél volt súlyos a betegség. Az elsődleges, influenzaszerű tünetek után a betegség továbbterjedhet a tüdőre, súlyos légzési nehézségeket okozva. A koronavírus szövődménye tüdőgyulladás, akut légzőszervi distressz szindróma (ARDS), szeptikus sokk, veseelégtelenség, végső esetben pedig halál is lehet. A kórházi kezelésre szorulók többsége a fertőzés előtt egészséges volt. A halálos áldozatok azonban azok közül kerültek ki, akik a fokozott rizikójú csoportokba tartoztak, például krónikus betegségeik, szívproblémáik, cukorbetegségük volt vagy idősebbek voltak.

Minden a koronavírusról a Pénzcentrum tematikus mellékletében - KATT!

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Aldi

03.26-04.01
Budapest

Interspar

03.26-04.01
Országos

Lidl

03.26-04.01
Országos

Spar

03.26-04.01
Országos

Auchan

03.26-04.01
Országos

Tesco

03.26-04.01
Országos

Auchan

Húsvét
03.12-04.11
Országos

Aldi

03.01-04.05
Országos