Hivatalosan is kiderült: ezek a legveszélyesebb magyar városok

2018-ban folytatódott a bűnesetek számának csökkenése Magyarországon, legalábbis ez olvasható ki a Belügyminisztérium és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával létrejött Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattár (PRE-STAT) legfrissebb, 2018-as adataiból. A PRE-STAT 2010-ig visszamenőlegesen tartalmaz adatokat: akkor összesen mintegy 430 ezer bűnesetet regisztráltak a hatóságok, tavaly viszont már "mindössze" 185 ezret, miután 2017-hez képest 30 ezerrel tovább csökkent a számuk - írja a lap.

A közbiztonsági helyzet javulása a súlyos, vagyis az úgynevezett kiemelt bűncselekmények esetében is látványos volt. Kiemelt esetnek tekintendő az emberölés, testi sértés, kiskorú veszélyeztetése, embercsempészés, garázdaság, önbíráskodás, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények, lopás, rablás, kifosztás, zsarolás, rongálás, orgazdaság, illetve járműlopás. Ezek száma 2010-ben még 240 ezer felett volt, tavaly viszont 100 ezer alá esett.

Az adatbázis olyan részletes, hogy településekre lebontva is meg lehet nézni, egyes bűncselekmény-típusokból mennyit követtek el egy adott évben. Nem minden mutató esetén áll rendelkezésre minden egyes településre nézve adat, összességében azonban elég sok információ kinyerhető az adatbankból, amivel kellő részletességgel elemezhetjük a hazai közbiztonsági helyzetet. Bár az országos bűnözési helyzet sokat javult, akadnak olyan települések, ahol tavaly kiemelkedően sok súlyos bűncselekmény történt.

Több ember, több bűncselekmény

Általánosságban kijelenthető, hogy a népesség és az elkövetett bűncselekmények száma között pozitív korreláció van. Minél magasabb egy település lakosságszáma, annál több a súlyos bűncselekmény, vagyis az adatokra illesztett trendvonal pozitív meredekségű, ráadásul meglehetősen magas (közel 0,8-as) a kapcsolat szorosságát jelző determinációs együttható értéke.

Ugyanakkor az is látszik, hogy vannak olyan települések, amelyek adatpontjai messze helyezkednek el a (lineáris) trendvonaltól, vagyis a helyi népesség arányában kiemelkedően magas, vagy éppen alacsony bűnözési rátával bírnak. (Azzal persze lehetne vitatkozni, hogy a népesség és a bűnesetek közötti feltételezett kapcsolat inkább exponenciális, nem pedig lineáris, több ember jelenléte ugyanis exponenciálisan magasabb interakciót tesz lehetővé, mi azonban inkább a lineáris kapcsolatot tekintettük viszonyítási alapnak.)

Mennyire voltak biztonságosan tavaly a 50 ezer fő feletti városok?

A fenti ábrán szereplő trendvonal egy adott népességszámhoz rendel hozzá egy "elméletileg indokolt" kiemelt bűncselekmény-számot, amit a tényleges adatokkal összevetve eldönthetjük, hogy az adott település az átlagnál biztonságosabb vagy veszélyesebb volt. Az 50 ezer fő feletti lélekszámú városok közül 2018-ban - talán sokak meglepetésére - Győr volt a legveszélyesebb, legalábbis amennyiben az 1000 lakosra jutó kiemelt bűncselekményeket, vagy a trendtől való eltérést vesszük alapul.

Abszolút számosságát tekintve természetesen Budapest az első, relatív pozíciója alapján pedig a második legveszélyesebb volt. A legbiztonságosabb 50 ezer fő feletti települést címét Zalaegerszeg érdemelte ki, mögötte pedig Érd végzett: mindkettő esetében legalább 50%-kal alacsonyabb volt az 1000 lakosra jutó kiemelt bűnesetek száma annál, amit az országos átlag alapján a lakosságszám elvileg "indokolt" volna.

Óriási különbségek az egyes budapesti kerületek között

Bár összességében Budapest a veszélyesebb városok közé tartozik, az alábbi táblázatban látszik, hogy a kerületek között nagy különbségek vannak a bűnnel való fertőzöttség tekintetében

Látszik, hogy Pest belső kerületei a legveszélyesebbek, különösen az 5., a 6. és a 8. Ebben nyilvánvalóan szerepet játszanak a turisták ellen elkövetett bűncselekmények, így a lakosság arányában regisztrált bűncselekményszám torzítja a tényleges helyzetet, hiszen az átlagon felüli turistaszám jóval több potenciális bűnesetet eredményez. Közben Pest külső (keleti, északkeleti és északi) kerületei voltak a legbiztonságosabbak, élen a 16., majd a 17. és a 4. kerülettel.

Voltak még kiemelkedő negatív példák

A kiemelkedően magas bűnözési ráta ellenére nem Budapest 5. kerülete rendelkezett 2018-ban a legmagasabb 1000 lakosra jutó súlyos bűncselekmény-számmal. Az alábbi táblázat országos viszonylatban mutatja azoknak a településeket, ahol a legmagasabb volt ez az arány.

Érdemes azonban hozzátenni, hogy mivel a lista élén többségében kis lélekszámú települések szerepelnek, az adatok torzíthatják a valóságot, hiszen esetükben egy-egy rendkívüli esemény (vagy eseménysorozat) jelentősen befolyásolhatja a lakosság arányában kimutatott bűncselekmény-számot. Ráadásul egyetlen éves adatról van szó, így hosszú távú következtetést sem lehet egyértelműen levonni. Mindenesetre beszédes adat, hogy 2018-ban több olyan helység is volt Magyarországon, ahol minden 40. lakosra jutott egy súlyos bűncselekmény.