Reneszánszát éli Magyarországon a bunkerépítés, legalábbis a közösségi médiában pörögnek a hasonló hirdetések. A technika sokat fejlődött Fogarasi Árpád kocsordi betonkockája óta, igen borsos ára van annak, ha valaki 1-2 hónapot akar eltölteni egy házi atombunkerben. Valamivel olcsóbb megoldás, ha csak egy biztonsági szobát alakíttatsz ki, de ez sem egyszerű.
Ki ne emlékezne az első magyar mémre, a hazai internetezés hajnaláról, 2002-ből: az ikonikus, 1989-ben készült videóban egy Szalacsi Sándor nevű ember próbálta elmagyarázni egy tévéstábnak, hogy a szomszédja, Fogarasi Árpád éppen atombunkert épít. Gondolhatnánk, hogy a kocsordi - egyébként sosem befejezett - betontömbről szóló hírek, illetve a rendszerváltás óta a magyarok nemigen gondolkodnak ilyesféle óvóhelyek építésében. Ám ez korántsem így van: a napokban egy érdekes hirdetésbe botlottunk a legnagyobb közösségi oldalon: egy tatabányai cég házi bunkerek és pánikszobák építését vállalta. Felhívtuk hát a telefonszámot, hogy megtudjuk, mennyibe is kerül itthon egy ilyen, mennyire kapkodnak a bunkerek után a magyarok.
Az már a beszélgetés elején kiderült, hogy ha valaki egy olyan, föld alatti bunkert akarna építeni, amelyben akár 1-2 hónapig is el lehet éldegélni a családjával, annak elég sok pénzt kell kicsengetnie.
- mondta a szakember a vonal másik végén.
Több dolgot is meg kell oldani ugyanis az óvóhelyen, ha valaki huzamosabb ideig a föld alatt akarna tartózkodni a családdal, hogy egy esetleges atomrobbantás, UFO-támadás, vagy meteorbecsapódás utóhatásait átvészelje. Az első és legfontosabb dolog a levegő és a szellőztetés. Ehhez speciális berendezések, szűrők kellenek, egy komplett rendszert kell kiépíteni - minél többen akarnak a bunkerben tartózkodni, annál nagyobb teljesítményű szellőzető kell, hiszen egy felnőtt ember nagyjából 10 köbméter levegőt használ el óránként az egészséges létezéshez - magyarázta.
Emellett a vízellátást (a vállalkozó szerint egy felnőttre nagyjából 20 literrel kell számolni, ha az illető tisztálkodni is akar), és a szennyvízelvezetést is meg kell oldania a kivitelezőnek, az áramellátásról nem is beszélve. Ételt is fel kell halmozni egy helyiségben, hiszen enni mindenképp kell, akkor is, ha beüt a krach. És akkor még a bútorokat meg a speciális elektronikai megoldásokat nem is említettük. Lényeg a lényeg: ha valaki egy atombiztos helyet akar magának otthonra, annak igencsak a zsebébe kell nyúlnia, határ a csillagos ég.
Mint kiderült, a hirdető által leggyakrabban kiépített bunkerekben, pánikszobákban "nagyon csúcsosan" 1-2 napot lehet eltölteni. A vonal másik végén ülő vállalkozó arról beszélt, hogy általában nem is az atomkatasztrófa esetére építtetik az emberek az ilyen óvóhelyeket: inkább a személy, és vagyon elleni támadásokra akarnak így felkészülni - mondjuk egy erőszakos betörésre, rablótámadásra.
Ennek megfelelően nem kell olyan objektumokat építeni, amelyekben huzamosabb ideig lehet tartózkodni - általában pár órára számolnak a kivitelezők. Így választhatunk például moduláris, előre legyártott pánikszobákat, amelyből egy 9 négyzetméteres nagyjából 5 millió forintba kerül. Ebben benne van a gyártás, az összeszerelés és a berendezés is, illetve széf is kerülhet az egységbe.
Ez is érdekelhet!
Ebben nincs komolyabb gépészet, az áramellátás akkumulátorról megy, illetve alternatív kommunikációs csatornát is ki kell építeni, ha esetleg a támadók elvágnák a villanyvezetéket, a telefonkábelt - az acélszobában pedig vélhetően nincs térerő.
A szakember szerint nem is a pánikszoba megépítése kerül sokba, hanem a technika beszerelése: fontos, hogy legyen áram, bentről is tudjuk vezérelni a házban a világítást, a riasztót, lássuk az esetlegesen telepített biztonsági kamerák képeit, és tudjunk kommunikálni a külvilággal. Ez kerül sokba, ráadásul egy titoktartási szerződést is alá kell írni a céggel, a telefon másik végén ülő kivitelező szerint erre azért van szükség, hogy a bűnözők ne lássanak bele a technikai részletekbe, ne tudjanak egyszerűen kirámolni bennünket.
Ugyanakkor nem feltétlenül kell a moduláris megoldásban gondolkodni, ha a ház építése nem kezdődött még el. Ugyanis egyszerűbb kialakítani a pánikszobát egy pincehelyiségben, csak ügyelni kell arra, hogy elég vastag legyen a beton az adott területen - illetve egy speciális nyílászárót kell beépíteni. Ennek az ára mindig az igényektől, méretektől függően változhat, de egy hasonlóan 9 négyzetméteres óvóhely kialakítása nem kerül ötmilliónál többe - legalábbis ezt a tájékoztatást kaptuk.
"Idénre már nem biztos, hogy meg tudom ígérni" - hangzott a válasz arra a kérdésünkre, hogy mikor tudnánk egyáltalán egy felmérést végeztetni a képzeletbeli ingatlanunkon. Ugyanakkor nem csak bunkerekkel, hanem biztonságtechnikai megoldásokkal is foglalkoznak - így nem feltélenül csak a pánikszobákat építtető magyarok foglalják a kapacitást.
Jól jönne 2 millió forint?
A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: 2 millió forintos hitelösszeget, és 60 hónapos futamidőt adtunk meg, ezen kívül bepipáltuk "250 000 Ft feletti havi nettó jövedelem", illetve a "Jövedelmem a kiválasztott bankba utalnám" opciókat. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legolcsóbb konstrukciót, havi 40 436 forintos törlesztővel a CIB Bank (THM 8,17%) nyújtja; de nem sokkal marad el ettől a K&H Bank (40 066 Ft/hó; THM 8,28%) ajánlata sem. Némileg lemaradva követi őket a Cetelem (44 388 Ft/hó; THM 13,07%) ajánlata, amelyhez viszont nem szükséges bankot váltanunk. További
bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM,
törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Portfolió