2020. augusztus 4. kedd Domonkos, Dominika

Álszent biztosítók: nem bélyegeznek meg senkit, de...


A kockázati életbiztosítások és kiegészítő fedezeteik ideális megoldásnak tűnnek azok számára, akiknek egyáltalán nincs vagy nagyon kevés a megtakarításuk. Azonban a biztosítótársaságok piaci gyakorlata szerint ezek a biztosítások legtöbbször csak szervi eredetű megbetegedések esetén szolgáltatnak. Mutatjuk, miért baj ez.

Hazánkban elképesztően alacsony a megtakarítási ráta. 2014-ben ez az érték 10 százalék körül mozgott. Ez azt jelenti, hogy a lakosság, jövedelmének csak minden tízedik forintját tudta félretenni megtakarításként. Ha ezt a megtakarítási rátát ráhelyezzük egy átlagkeresetű magyar munkavállaló fizetésére, akkor azt láthatjuk, hogy húsz év alatt is csak pár millió forintot fog tudni félretenni.

Ha neked is kevés a megtakarításod, továbbá nem számítasz arra, hogy ez jelentősen változni fog, akkor neked is érdemes lehet kockázati életbiztosítást kötni, egészségügyi kiegészítő fedezetekkel.

Kockázati életbiztosítás? Tessék?

A különböző biztosítótársaságok ajánlatai eltérhetnek egymástól, de nagyvonalakban a termék úgy működik, hogy:

  • életkorunk alapján fizetünk egy néhány ezer forintos havi biztosítási díjat, és
  • ha meghalunk, akkor kedvezményezettjeink markát sok millió forintos szolgáltatás üti.
Ezzel bebiztosíthatjuk például, hogy gyerekeink akkor is tudjanak egyetemre menni, ha velünk történne valami.

Egy ilyen biztosítás alapesetben persze csak a legrosszabb helyzetekben nyújt szolgáltatást, de a legtöbb biztosítónál lehetőség van kiegészítő biztosításokat kötni, egészségügyi problémák esetére is.

Ezek a kiegészítőbiztosítások legtöbbször úgy működnek, hogy

  • rettegett betegségek (rák, infarktus, stb) esetén nagyobb, míg
  • kórházi kezelés esetén kisebb,
  • műtétek esetén pedig a helyzet súlyosságától függő mértékű

szolgáltatást nyújtanak.

Ennek megfelelően, ezeket a biztosításokat nevezhetnénk a szegény ember megtakarításának is, hiszen beláthatjuk, hogyha van néhány százmillió forint megtakarításunk, akkor nem érdemes olyan biztosítást kötni, ami például ötezer forint szolgáltatást nyújt minden kórházban töltött napért.

Milyet köthetek?

Ebből kiindulva néztünk körül, hogy milyen kockázati életbiztosítások vannak a magyar piacon. Azokat a biztosítókat vizsgáltuk, akiknek a rendszeres díjas életbiztosítási piaci súlyuk legalább 10 százalék volt 2014-ben.

Ez alapján az NN, a Generali, az Aegon és az Allianz ajánlatait vettük górcső alá.

Ahogy korábban is írtuk, a biztosítási ajánlatok pontos kondíciói eltérnek egymástól, ám egy dologban rendkívül nagy egység uralkodik a piacon:

A pszichiátriai megbetegedések szinte minden esetben kívül esnek a biztosított kockázatok körén.

Igazságtalan, nem?

Ezt az általános szabályt csak egy-egy kiegészítő, rettegett betegségek esetére szóló biztosítás szegi meg, de azok sem általános jelleggel. Az igazi probléma azonban nem ezzel van, hiszen egy rettegett betegség biztosítás konkrétan megnevezi azokat a betegségeket, melyek bekövetkezése esetén szolgáltatást nyújt, tehát itt elég egyszerű tájékozódni.

A problémát az okozza, hogy sok esetben fel sincs tüntetve egyértelműen, hogy egy-egy biztosítási szerződés nem terjed ki a pszichiátriai kórképekre, vagy az azokból adódó káreseményekre. Olyan kreatív megoldásokat alkalmaznak a biztosítók, minthogy a sokszor több tíz oldalas biztosítási feltételek kizárásai között tüntetik fel, hogy

a pszichiátriai osztályokat nem tekintik kórháznak, tehát az ott való kezelést sem tekintik kórházi kezelésnek, így természetesen nem is szolgáltatnak, mivel nem történt kórházi kezelés.

Természetesen megkérdeztük a vizsgált biztosítókat, hogy

  • miért vannak kizárva a pszichiátriai kezelések a fedezett kockázatok közül, illetve,
  • nem gondolják-e, hogy üzletpolitikájuk hozzájárul a pszichiátriai betegek társadalmi megbélyegzéséhez, és ezen keresztül súlyosan diszkriminatív.

De mit gondolnak erről a biztosítók?

Az NN Biztosító PR felelőse a Pénzcentrum megkeresésére közölte:

A kórházi napi térítés azért nem terjed ki a pszichiátriai osztályokon, intézményekben történő tartózkodásra, mert más betegségekből adódó kórházi tartózkodáshoz képest a pszichiátriai okokból kórházban töltött időszak jellemzően jóval hosszabb, így ez nagyon megemelné a szolgáltatás árát a kockázatközösség számára.

Arra a konkrét kérdésünkre nem reagáltak, hogy elképzelhető-e a következő eset:

  • A "935" jelű kiegészítő biztosításuk alapján szolgáltatást teljesítenek egy ügyfélnek, mivel Alzheimer-kórt diagnosztizáltak nála, és erre kiterjed a rettegett betegségek biztosítása, de
  • ugyanezen betegnek nem fizetnek kórházi napi térítést a "918" jelű biztosításuk alapján, mert a pszichiátriai osztály, ahol bent fekszik átmenetileg az ügyfelük, nem minősül a feltételeik szerint kórháznak.

További érdekesség, hogy a már említett kiegészítő biztosítás kiterjed például némaságra, de arra nem terjed ki, ha valaki pszichiátriai okokból némul meg.

Az Aegon PR szakértője, a Pénzcentrum kérdésére azt a választ adta, hogy üzletpolitikájukat, többek között, a következők miatt nem tekintik diszkriminatívnak:

A választóvonal [a biztosított és a nem biztosított fedezetek között] alapvetően nem a pszichiátriai, illetve az egyéb betegségek, hanem az aktív, illetve krónikus, rehabilitációs vagy ápolási fekvőbeteg-szakellátást végző intézmények és kórházi osztályokon kezelt betegségek között húzódik.

Az Allianz Hungária Biztosító és a Generali Biztosító cikkünk megjelenéséig nem reagált kérdéseinkre. Méretük alapján beemeltük őket a kutatásba, biztosítási feltételeik pedig általánosságban szintén szolgáltatási körön kívül helyezik el a pszichiátriai megbetegedésekből eredő károkat.

Akkor mutatjuk, mi a gond

Alapvetően több probléma van a fent vázolt üzletpolitikával:

  • A pszichiátriai betegségek ugyanolyan sokrétűek, mint a szervi eredetű rendellenességek, ezért elvárható lenne egy biztosítótársaságtól, hogy ezeket is cizelláltan kezelje.
  • A kockázati életbiztosítások és kiegészítő biztosításaik olyan embereknek ideálisak, akik kevés megtakarítással rendelkeznek, vagy egyáltalán nem rendelkeznek megtakarítással. Ilyen esetben fogyasztói oldalról nagyon káros, ha azt hisszük, alapvetően biztosítva vagyunk olyan helyzetekre, amikor megbetegszünk, de aztán kiderül, hogy mégsem.
  • A pszichiátriai betegekkel kapcsolatos tévhitek és az őket sújtó diszkrimináció jelentős probléma Magyarországon, és az üzleti szféra ilyen jellegű, tömbszerű döntései nem segítik elő a helyzet rendezését.

A Szomszédokban sem volt ilyen

Magyarországon nem számít kirívó esetnek, hogy idős nénik beszélgetnek a villamoson a reumájukról, vagy várandós anyukák cserélnek tapasztalatot fogorvosaikról egy bevásárlóközpont liftjében. Az is teljesen természetes, hogy a korábban egészséges kollégánktól megkérdezzük hétfőn a munkahelyi konyhában, hogy mitől kezdett el újabban bicegni.

Ezen helyzetek természetesnek hatnak, ezért úgy tűnhet: Magyarországon nem számít tabunak egészségügyi problémáink megbeszélése, akár a legszűkebb családi vagy baráti körünkön kívül sem.

Ritkán hallani ugyanakkor, hogy valaki a munkahelyi asztalánál telefonálva, mások számára is hallhatóan beszélné meg a pszichiáterével, hogy mik az első tapasztalatai azzal az antidepresszáns gyógyszerrel kapcsolatban, amit a múlt héten kezdett el szedni.

Ez persze nem biztos, hogy probléma, lévén, az egészségünk nem feltétlenül tartozik a munkahelyi közösségünkre. Mindemellett szembetűnő a különbség aközött, ahogy szervi eredetű problémáink közül sokat teljesen nyitottan kezelünk, míg lelki eredetű bajainkat semmi szín alatt nem tesszük ki az ablakba.

A számok is minket igazolnak

Ha azt gondolnánk, hogy ez csak egy megérzés, akkor rosszul gondoljuk. Dr Harangozó Judit és Dr Sebes Júlia előadásából kiderül, hogy

egy korábbi reprezentatív lakossági kutatás szerint a válaszadók 80 százaléka lakna inkább egy bűnöző, semmint egy pszichiátriai beteg szomszédságában.

Ez az elképesztő arány is azt mutatja, hogy a társadalomnak sokat kell még változnia ahhoz, hogy lelki eredetű problémáink felvállalása ne járjon kéz a kézben társadalmi megbélyegződésünkkel.

A témával a következő hetekben várhatóan még bővebben is foglalkozni fogunk.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében a kormány 2020. március 19-től - többek között - maximalizálta a fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). Érdemes azonban körültekintően választani, mivel a kedvezményes személyi kölcsön kamata a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és az új, jellemzően magasabb kamatszint miatt megugrik a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Lidl

08.06-08.12
Országos

Aldi

08.06-08.12
Országos

Auchan

08.06-08.12
Országos

Spar

07.30-08.05
Országos

Interspar

07.30-08.05
Országos

Tesco

07.30-08.05
Országos

Lidl

07.30-08.05
Országos

Aldi

07.30-08.05
Országos