Óriási bajban a magyar biztosítók: szó szerint megtépázza őket ez a sok vihar

Kovács Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri biztosa előadásában elmondta, hogy a piaci környezet stabilizálódása – az inflációs- és kamatkörnyezet normalizálódása, illetve a csaknem kétszámjegyű reálbérnövekedés – alapvetően javítja a biztosítási szektor 2025-ös üzleti kilátásait. A tervek szerint a biztosítókat terhelő extraprofitadó mértéke jövőre feleződhet, ami önmagában 50 milliárd forintos profitnövekedést jelenthet. Mindez különösen az életbiztosítási ágat érinti kedvezően, miközben a közvetítői jutalékalapra is kedvező hatással lesz majd.

Az elmúlt öt év piaci teljesítménye különösen az életbiztosítási területen elmaradt a lehetőségektől. A nem-élet ágban az új szerzések értéke még nem érte el a 2019-es szintet, de ezen belül az alkuszok teljesítménye kiemelkedő volt: a nem-élet díjbevételek 63 százaléka már az alkuszi csatornán keresztül realizálódik. Az alkuszok átlagos eredménye 2019 óta 141 százalékkal nőtt. Ezzel párhuzamosan a közvetítői létszám több mint 13 százalékkal csökkent, ami fajlagosan tovább növeli a jövedelmezőséget.

A lakásbiztosítási kampány kapcsán a miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy számos célkitűzés a várakozások felett teljesült: a szerződésállomány 20 százaléka mozdult meg, egyértelműen javult a szerződések ár/érték aránya, az egy négyzetméterre jutó biztosítási összeg növekedése révén csökkent az alulbiztosítottság mértéke. Az idei tapasztalatok a szabályozás finomhangolása követi, melynek keretében például a kampányban kötött szerződések fordulónapját 2025-ben egységesen április 30-ban határozzák majd meg.

Dr. Szebelédi Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője előadásában elmondta, hogy a biztosítási szektor az elmúlt évek piaci problémái ellenére továbbra is nyereséges, tőkefeltöltöttsége hosszú távon is biztonságos működést tesz lehetővé. A lakásbiztosítási kampányról szólva kiemelte, hogy már az első alkalom is komoly eredményekkel járt, a kampány egyben komoly lehetőség az alkuszok számára is. A lakásbiztosítások mellett jelentős további értékesítési lehetőségek vannak a nyugdíj-, illetve az egészségbiztosítások területén is.

Holló Bence, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) alelnöke azt emelte ki, hogy noha a biztosítási szektor díjbevétele stabilan nő – 2023-ban 1577 milliárd forintot ért el -, az előző évhez képest tapasztalt 7,5 százalékos növekedés azt jelenti, hogy reálértékben visszaesés történt.

Komoly kihívást jelent a ritka káresemények sűrűsödése (kitolódó viharszezon, mezőgazdasági károk megugrása), ám a szektor számára a legnagyobb terhet az extraprofitadó (EPA) jelenti, ami 2023-ra gyakorlatilag negyedére vágta vissza a biztosítási szektor nyereséget.

Ez az adóteher torzítja a piac szerkezetét is, mivel gyakorlatilag eltüntette az egyszeri díjas életbiztosításokat, ellehetetleníti a casco üzleti modelljét, és számos további területen is kiárazza az árérzékeny ügyfeleket. Ezért a MABISZ 2025-re az EPA teljes kivezetését javasolja. Egyben mindaddig szeretné kitolni az MNB etikus 2.0 koncepciójának bevezetését, ameddig az extraprofitadó teljes megszüntetése nem történik meg.