A közgazdasági alapon közelíti meg az értékelést. Gyakorlatilag ide tartozik minden jelenleg használt, a világ befektetési szakirodalma által elismert értékelési modell.

A fundamentális elemzés több szakaszból áll.

a.) makrogazdasági elemzés

b.) ágazati elemzés

c.) vállalati szintű elemzés

A belső érték vs. piaci érték

Befektetéskor első lépésként kialakítjuk befektetésünkről az elméletileg helyes belső értéket, majd megnézzük, hogy adott esetben a piac hogyan árazza be. Összevetve a belső értéket és a piaci értéket, ha azt találjuk, hogy a piaci érték alacsonyabb, mint a belső érték vagy megegyezik vele, akkor érdemes tartani. Ha a piaci érték magasabb, mint a belső érték, akkor érdemes eladni a befektetési eszközt.

A vállalat értékének meghatározása

A vállalat értékét több módon becsülhetjük. Egyrészt pénzügyi kimutatások alapján, másrészt az osztalékon illetve a vállalati pénzáramláson alapuló modellek segítségével.

A vállalat nettó értékét a vállalat mérlege alapján a könyv szerinti érték (book value, BV) jelenti. A könyv szerinti érték a saját tőke által finanszírozott eszközök értéke.

Likvidációs árfolyam: az a pénzösszeg, amit a részvényesek között osztanánk szét, ha megszüntetnénk a vállalatot, miután kifizettük az adóságokat (felszámolási érték). Ha a vállalat árfolyama a likvidációs érték alá esne vonzó felvásárlási célpont lehet

A helyettesítési költség a cég eszközeinek újraelőállítási értékét jelenti.

Érdemes néhány egyszerű mutatót is megvizsgálni, melyben már némi piaci értékítélet is tükröződik.

• a P/BV hányados
• a P/E hányados

Az osztalék-jelenérték modellek

Az osztalék-jelenérték modellek abból indulnak ki, hogy a vállalat adott évi nyereségéből osztalékot fizet. Ezeket az osztalékokat diszkontálni kell (a jelen időpontbeli értékre át kell számítani), és ezek összege adja a vállalat belső értékét.

A szabad pénzáramlás szerinti értékelés

A szabad pénzáramlásra épülő modellnél az értéket a vállalat egésze felől közelítjük, és ebből vezetjük le egy részvény értékét. Ennek alapja a társaság szabadon rendelkezésére álló pénzáramlása, amit szabad cash flow-nak is neveznek (Free Cash Flow, FCF).

A technikai elemzés az árfolyamelemzés olyan módszereinek gyűjtőneve, melyek kizárólag az árfolyamgrafikonok, napi árfolyamérték változások közti matematikai, statisztikai összefüggések elemzésével, előrejelzések készítésével foglalkoznak.

A technikai analízis célja a piaci dinamika tanulmányozása révén az árak jövőbeni mozgásirányának előrejelzése. Az elemzéshez tartoznak az árak, a forgalmi adatok, a nyitott pozíciók mennyiségének tanulmányozása. Ezek közül a legfontosabb jellemzően az ár, a többi tényezőt általában csak az ármozgások irányának helyességre vonatkozó állítások alátámasztására használják.

A technikai elemzés valójában egy alkalmazott szociálpszichológia. Célja, hogy valamely közösség viselkedésének tendenciáit felderítse, ésszerű piaci döntések meghozatala érdekében.

A technikai elemzők bizonyos alapfeltevésekkel élnek. Ezek:

a.) Az ármozgás trendszerű.
b.) A piac mindent kifejez.
c.) A történelem ismétli önmagát.

A technikai elemzés "feladata" szintén több pontban fogalmazható meg.

a.) Az árdinamika alakulásának becslése.
Ez nem más, mint a trend irányának megállapítása.
Ebben a következő lehetőségek mutatkoznak:
1.) felfelé történő mozgás,
2.) lefelé történő mozgás,
3.) oldalazó mozgás.

b.) Az adott irányzat időtartamának, periódusának becslése.
Eszerint a következők lehetségesek:
1.) rövid távú trend,
2.) hosszú távú trend,
3.) trend kialakulása,
4.) trend beérése,
5.) a trend kifulladása.

c.) Az árváltozás mértékének becslése az adott irányban.
A mértékük szerint:
1.) kis mértékű árváltozás,
2.) nagy mértékű árváltozás.

d.) Több piaci objektum együttes szereplésének becslése.
Viselkedésük alapján:
1.) együttmozgó részvények,
2.) ellentétesen mozgó részvények,
3.) korrelációban nem álló részvények.

A technikai elemzés számos indikátort használ a fenti feladatok ellátása céljából. Ezek egy része ún. visszafelé mutató indikátor, mások előre jelző erővel bírnak.

A leggyakrabban használt mutatók a mozgóátlagok, a különbőző árfolyamcsatornák, a fibonacci számok, a relatív erősség indexek, az oszcillátorok.

A technikai elemzés eszközei