Napi pénzügyek

Napjainkban szinte minden magánszemély rendelkezik bankkártyával. Fontos, hogy a többség bank- és nem hitelkártyát birtokol. Lényeges különbség, hogy a bankkártyáról csupán azt az összeget költhetjük el, amit korábban befizettünk, ráutaltunk, vagy egyéb úton a számlára került. Hitelkártyával egy bizonyos keretösszegig költekezhetünk, még akkor is, ha nincs is fedezet a számlánkon, tehát nem csak a "saját pénzünket" költjük.

Hétköznapi emberek körében egyre inkább tért hódít a kártyával történő fizetés. Mivel a fizetéseket mostanság bankszámlára folyósítják, kényelmetlen és drága lenne mindig az ATM-es pénzfelvét. Ha a vásárló kártyával fizet, a tranzakciós költséget az eladó állja a bank felé, nem pedig a vevő, mintha készpénzt venne fel és azzal rendezné a számlát. A pénzügyi előnyökön túl természetesen biztonsági okokból is preferálható a kártya a készpénzzel szemben (nem lopják el pénzünket).

Mivel szinte mindannyian rendelkezünk számlával, majdnem mindenki találkozott már az átutalási ügylettel. Az átutalás a számlatulajdonos kezdeményezésére teljesített megbízás alaptípusa. Az átutalással történő fizetéskor az összeg áthelyezésre kerül az egyik számláról a másikra. A legegyszerűbb tranzakció az eseti átutalás, melynek során egyetlen egyszer megy végbe a pénzáramlás. Adható azonban rendszeres átutalási megbízás is, mely hasznos lehet, ha például minden hónap 10-éig kell befizetnünk a változatlan összegű lakbért, így ugyanis biztosan nem megy ki a fejünkből, és kényelmesebb is, mint állandóan bankba járni.

Az inkasszó mára széles körben alkalmazott tranzakció. Lényegében beszedési megbízást jelent. Az ügylet során az áru, vagy szolgáltatás ellenértékének befolyását a bank kíséri figyelemmel. Az eladó kéri fel bankját, hogy az átadott okmányok (a teljesítésről) értékét szedje be a vevőtől. Az inkasszó költsége általában az ügylet két ezreléke. Ilyen lehet pl. ha a gázmű automatikusan leemeli számlánkról (a mi előzetes engedélyünkkel) a fizetendő díjat.

Egy lényegesen kevesebbszer használt ügylettípus az akkreditív (okmányos meghitelezés). Ez egy önálló jogügylet, melynek lényege a bank fizetési ígérete. A bank tehát a saját nevében ? a vevő megbízásából és az eladó javára - vállal feltételekhez kötött fizetést. Ez a fizetési mód nyújtja a legnagyobb biztonságot a vevőnek és az eladónak is. Például ha a szállító hibásan teljesít, a feltételek hiányában a bank megtagadja a kifizetést, a vevő viszont nem tud fizetés nélkül távozni, ha a teljesítés a feltételeknek megfelelően ment végbe.