Hogyan vehetek fel hitelt?

Lakossági hitelezés

A mindennapi életben gyakorlatilag szinonímaként használják a bankhitel és a bankkölcsön fogalmát. Bankhitelnél a bank jutalék ellenében hitelkeretet tart fenn a másik szerződő fél részére, melyből az a lejárati időn belül igényelheti a teljes összeget vagy annak egy részét. Bankkölcsön esetében a pénzintézet egy meghatározott összeget az adós rendelkezésére bocsát, az pedig vállalja, hogy a szerződésben meghatározott feltételek szerint (jellemzően kamattal növelve) azt visszafizeti. Látható tehát, hogy a lakossági hitelek jelentős része gyakorlatilag kölcsönügylet.

A hitelezés folyamata

Az alábbiakban a lakossági hitelezés folyamatát tekintjük át. A hitelezési folyamat alapvetően három feladat szerves egységét jelenti:
- a kérelem benyújtásától a kölcsön folyósításáig terjedő szakasz;
- a kölcsön gondozása;
- késedelem illetve nem fizetés esetén történő eljárás.

1. Kapcsolatfelvétel
A leendő adós felkeresi a bank ügyintézőjét, majd együtt meghatározzák azt a konstrukciót, mely az ügyfél részére a legalkalmasabb a kijelölt cél érdekében.

2. Hitelkérelem
Célja a bank meggyőzése arról, hogy az adós hiteligénye megalapozott, a bank számíthat a hitel biztonságos visszafizetésére. Lehet 1-2 oldalas levél, de terjedelmesebb pénzügyi tanulmány is. Főbb elemei:
- az adós rövid bemutatása;
- a kért hitel összege, pénzneme, típusa, célja, időbeni ütemezése;
- a felajánlott biztosítékok felsorolása;
- pénzügyi adatok, számítások.

3. Döntéselőkészítés
- Előterjesztés
A beadott hitelkérelem alapján készül el a hitelelőterjesztés, amely alapján a bankvezetés vagy az adott bizottság dönt a hitel odaítéléséről vagy elutasításáról. Jellemzően minden bank sajátos formájú , tartalmú, terjedelmű hitelelőterjesztéssel dolgozik, melyet a belső szabályzatok határoznak meg. Az előterjesztés tartalmazza a leendő adós, az ügylet rövid bemutatását, a kockázatok ismertetését, javaslatot az odaítélésre, indoklást.

- Adósminősítés, hitelképesség vizsgálata
Az adósminősítést a bankok minden hiteligénylőre elvégzik, ez az az alapdokumentum, mely a későbbi hiteltárgyalás befolyásolja (számszaki információk, szubjektív megítélés). A hitelképesség megállapítása az adósminősítés egyik eleme. Ilyenkor a bank megvizsgálja, hogy az adós pénzügyi helyzete alapján a hitel visszafizethető-e, erre milyen források állnak rendelkezésre, illetve a hitel vissza nem fizetése esetén milyen másodlagos forrásokból, biztosítékokból lehet a hitel (v. kölcsön) visszafizetését biztosítani.

- biztosítékok, fedezetértékelés
A biztosítékok a bank szempontjából a vissza nem fizetés kockázatát csökkentik. Ha a bank késedelmes fizetés vagy vissza nem fizetés esetén a hitelszerződés felmondására kényszerül, a hitel visszafizetésére a biztosíték fedezetet nyújthat. Ilyen biztosíték lehet pl. az óvadékba helyezett értékpapír, a garanciák, kézizálogjog, készfizető kezesség, zálogjog, egyszerű kezesség stb.

4. Döntéshozás
A hitelügyintéző által készített előterjesztés, a szükséges fedezetek, biztosítékok alapján alapján jellemzően az ún. cenzúra bizottság dönt a kölcsön odaítéléséről.

5. Szerződéskötés
A kölcsönszerződést a banknak és az üzletfélnek is cégszerűen alá kell írnia. A kölcsönt a szerződés megkötése, és a szerződésben kikötött minden feltétel teljesítése után lehet folyósítani. A szerződés minden esetben tartalmazza a kölcsön célját. A szerződésben kikötött kamat a legtöbb banknál függ a bank forrásköltségétől és az adós által képviselt hitelkockázattól. A bankok a kamatok megállapításánál gyakran alkalmaznak valamilyen vetítési alapot mely jellemzően a jegybanki alapkamat vagy valamilyen állampapírpiaci hozam. A kamaton felül egyéb díjakat is kérhet a bank: rendelkezésre-tartási díj, kezelési költség, lehívási költség, később szerződésmódosítási díj.

6. A kölcsönügylet gondozása
A hitelező bank legfontosabb feladata a kölcsön nyújtása után, hogy a visszafizetés érdekében mindent megtegyen (monitoring). Ennek érdekében ellenőrizheti a kölcsön rendeltetésszerű felhasználását, az adós pénzügyi helyzetét esetleg figyelemmel kíséri, ellenőrzi a biztosítékok meglétét illetve értékét.

A lakossági hitelek fajtái

Jelenleg számos lakossági hitelkonstrukció létezik, itt csak a legfontosabb típusokat kívánjuk áttekinteni. A hitelek célja többféle lehet, ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet, hogy egy adott hiteltípus több cél érdekében is felhasználható (pl. személyi kölcsön).

Az adott hitele célja a következő lehet:

Áruvásárlás
Ingatlanvásárlás, -felújítás
Napi pénzügyek
Utazás
Betétfenntartás
Tanulás (diákhitel)

Az adott hitelfajták közül a következő alaptípusokat sorolhatjuk fel:

Kalkulátorok:

Lízing

A lízing egy speciális bérlet illetve finanszírozási forma. A lízingbe adó azzal a céllal vásárolja meg a lízingbe vevő által kiválasztott eszközt, hogy annak használatát a lízingbe vevőnek díjfizetés ellenében adott időre átengedje, illetve lehetőséget teremt számára, hogy a szerződésben meghatározott futamidő lejáratával az adott eszköz a tulajdonába menjen át. A lízing három fő szereplője a lízingbe adó, a lízingbe vevő és a szállító.

Alapvetően kétfajta lízinget különböztetünk meg: pénzügyi lízing és operatív lízing. A legnagyobb különbség a két lízingfajta között, hogy míg a pénzügyi lízing esetén a futamidő végén a lízingtárgy a lízingbe vevő tulajdonába kerül, addig operatív lízing esetén nem. Ehhez kapcsolódóan az értékcsökkenést pénzügyi lízingnél a lízingbe vevő, operatív lízingnél a lízingbe adó számolja el. Pénzügyi lízingnél a kihelyezés biztosítéka szokásos hitelfedezet, illetve kismértékben a lízingtárgy, operatív lízingnél maga a lízingtárgy. Fontos, hogy a lízing mekkora része számolható el költségként: pénzügyi lízingnél csak a kamatrész, operatív lízingnél pedig a teljes lízingdíj.

A lízing egy speciális fajtája a visszlízing. Ebben az esetben a lízingbe vevő a szállító. Ekkor tehát valaki egy adott eszközt elad a lízingtársaságnak, majd azt azonnal lízingbe is veszi. Ennek jelentősége akkor lehet, ha a lízingbe vevőnek pl. likviditási problémái vannak, hirtelen szabad pénzeszközre van szüksége, de emellett meg akarja tartani gépparkját is.

Az egyes lízingtípusokat a lízingtárgy szerint is csoportosíthatjuk:
- autólízing;
- géplízing;
- ingatlanlízing;
- importlízing, exportlízing.

LEGFRISSEBB CIKKEINK

tovább...

LEGOLVASOTTABB CIKKEINK

Árazási gyakorlat Londonban - Hogyan látják Magyarországot a befektetők?

Hogyan árazzák az ingatlanokat a befektetők, értékbecslők egy olyan világban, ahol naponta dőlnek meg korábban megkérdőjelezhetetlennek tűnt fundamentumok....

tovább...

VEZETŐ HÍRÜNK