Hogyan fektessünk be?

A befektetéseknél hangoztatott leggyakoribb elv az ún. kockázat-hozam összefüggés. Bármilyen befektetésbe is kezdünk, alapvetően létezik egyfajta hozamelvárásunk a befektetés időtartamára. Ezt a hozamelvárás a befektetés kockázatosságától függően kell kialakítani. 

Attól függően, hogy a befektetés milyen jellegű, a kockázatot többféle módon mérhetjük. Leggyakoribb módszer a pénzügyi eszközöknél az ún. szórás. Ekkor a múltbeli hozamokat bizonyos időszakokra sorozatosan kiszámítjuk, majd ezekből számítunk egy speciális átlagot. Minél magasabb ez a mutatószám, annál kockázatosabbnak értékelhetjük az adott terméket.    

A legkevésbé kockázatos befektetésnek jellemzően a banki betétek és az állampapírok tűnnek.

Hasonló, bár talán némileg kockázatosabbak a jelzáloglevelek.

A befektetési jegyek több típusa is létezik, melyek különböző kockázati jellemzőkkel bírnak. A pénzpiaci alapok jegyei a legkevésbé kockázatosak, a kötvényalapok már valamivel magasabb kockázatúak, melyeket a vegyes majd a részvényalapok követnek. Nemzetközi alapoknál az előbbi típusok ugyanúgy megtalálhatóak, itt jellemzően az árfolyamkockázatot kell még figyelembe venni. Az ingatlanalapok eddig az állampapíroknál magasabb és stabilabb hozamteljesítmény nyújtottak. Ezek kockázata is viszonylag alacsonyabb, de nem kockázatmentesek. Az elmúlt időszakban egyre több alapok alapja konstrukció jelent meg a hazai palettán. Ezek többnyire a befektetett eszközök nagyobb változatossága miatt viszonylag kisebb kockázatot hordozhatnak egy típuson belül, de emiatt alacsonyabb hozammal is kell beérni. Egy további új forma az ún. garantált származtatott alap. Ebben az esetben az alapkezelő tőke- vagy hozamgaranciát vállal a befizetett összegre, a befektető pedig a tőke biztonsága mellett még egy magas kockázatú és potenciálisan magas hozamú eszköz (jellemzően részvényindex vagy -kosár) teljesítményéből részesülhet.

1. eszközallokáció

2. eszközcsoporton belüli konkrét értékpapír választás.


A modern portfólióelméletek arra épülnek, hogy a befektetők első körben végeznek egy ún. piacelemzést, ahol minden eszközt megvizsgálnak kockázat-hozam alapon. Ezután ezekből az eszközökből képeznek portfóliókat oly módon, hogy az egymásra gyakorolt hatásokat is figyelembe veszik. Ezután ebből a portfólióhalmazból kiválasztják a "legjobbat" kockázat-hozam alapon.

Egy fontos fogalom a pénzügyi piacokon:  likviditás

Az áru- illetve pénzügyi piacokon is nagyon fontos, hogy adott termékre hányan, milyen mennyiségben kereskednek. Sokszor az dönti el egy befektetési stratégia sikerét, hogy sikerül-e időben eladni a vásárolt termékeket, illetve adott ársávban vásárolható-e elegendő részvény, opció stb. Likviditáson az adott piac, termék forgalmát értjük, adott áru, értékpapír milyen gyorsan és nem mellékesen milyen tranzakciós költség mellett adható el.

A likviditás nem csupán a kereskedés egyfajta technikai feltétele, de az adott termékek árazásában is megjelenik. A kisebb forgalmú papírokba beépülő likviditási kockázat az árat jellemzően csökkenti, ugyanis a kívánt időpontban nehezebb kiszállni belőle.

Nem pénzügyi piacok szempontjából a likviditás azonnali fizetőképességet jelent. Egy vállalkozás vagy háztartás képességét arra, hogy az esedékes tartozásait lejáratukkor ki tudja-e fizetni.