Bankok egyéb pénzügyi szolgáltatók


A pénzügyi közvetítő rendszer különféle intézményekből áll, melyeket jellemzően a jövedelmek, tőke ideiglenes újraelosztásában betöltött szerepük szerint osztályozhatunk. A pénzügyi közvetítők nagy csoportjai a következők:
  • hitelintézetek (jellemzően a megtakarításokat alakítják hitelekké)
  • szerződéses intézmények (forrásaikat olyan jogi szerződésekkel biztosítják, melyek jellemzően védik a szerződő felet bizonyos díjfizetés ellenében: biztosítók, nyugdíjalapok)
  • befektetési intézmények (az összegyűlő pénzeket jellemzően értékpapír, illetve vagyonportfólió kialakítására fordítják: befektetési alapok stb.)
  • egyéb közvetítők
A pénzügyi közvetítőkön túl beszélhetünk egyéb pénzügyi intézményekről, ide sorolhatók a befektetési bankok, brókercégek, zálogbankok, lízingtársaságok.

Szerepük

A megtakarítások ideiglenes újraelosztása, amikor a megtakarító csak ideiglenesen mond le pénze használatáról. A pénzügyi közvetítő rendszer emellett biztosítja a pénzforgalmat, a tőkepiacok működését.


A pénzügyi közvetítő rendszer szereplői
Kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek

A megtakarításokat alakítják jellemzően hitelekké, tevékenységük során részt vesznek az ún. pénzteremtésben (a kihelyezett hitelek nagysága a betétekét meghaladja). A bankok jellemzően ott tevékenykednek, ahol a hitelnyújtók és hitelfelvevők közötti információs különbség nagy (vállalati hitelek, fogyasztói hitelek). A különbség azt jelenti, hogy a pénz- illetve tőketulajdonos keveset vagy semmit nem tud arról, akihez pénze kerül.

Biztosítók, nyugdíjalapok

Az összegyűjtött  forrásaikat olyan jogi szerződésekkel biztosítják, melyek jellemzően védik a szerződő felet bizonyos díjfizetés ellenében. Ily módon kártérítéseket, nyugdíjat fizetnek. A szabad pénzalapokat közben igyekeznek minél hatékonyabban befektetni (jellemzően állampapír, kisebb részben részvény vásárlás). A biztosítókat alapvetően két csoportba sorolják: életbiztosítók és nem életbiztosítók (jellemzően vagyon, baleset stb.) A különböző biztosítási formákat egyre gyakrabban társítják más típusú befektetésekkel. Ilyenek pl. az ún. unit-linked szolgáltatások. Ennél a konstrukciónál a befizetett díjakat a biztosító az ügyfél által meghatározott befektetésekbe helyezi. A befektetés kockázatát az ügyfél viseli. Egy unit linked termék lehet, amikor az életbiztosítást egy részvénybefektetéssel kombinálják.

A nyugdíjalapok tagjaik számára nyújtanak jellemzően rendszeres kifizetéseket. A bevételek és a kiadások jellemzően jól előrejelezhetőek, rendszeresek, így a szabad eszközöket jellemzően hosszú lejáratú eszközökbe fektetik.

Befektetési társaságok

A befektetési társaságok befektetési szolgáltatási illetve ún. kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végeznek. Ezek közé tartozik az ügynöki tevékenység (a szolgáltató nem saját nevében köt ügyletet), a bizományosi tevékenység ( a társaság saját nevében, de más javára végez adásvételi vagy csereügyletet), a kereskedelmi tevékenység (saját számlás adásvétel), a portfóliókezelés (egyedi szerződések alapján vagyonkezelés), jegyzési garancia vállalás kibocsátásoknál. A kiegészítő tevékenységek között melítik az értékpapír-letétkezelést és letéti őrzést, a befektetési tanácsadást, befektetési hitel nyújtását illetve értékpapír- ill. ügyfélszámla vezetést.

Finanszírozási társaságok

A hazai piacon eddig jellemzően nem jelentek meg, inkább az angolszász pénzügyi életben. Többnyire kis összegű, rövid lejáratú fogyasztási vagy üzleti célú hiteleket nyújtanak. A források értékpapír kibocsátásból vagy banki refinanszírozásból származnak.
Hogyan árazzák az ingatlanokat a befektetők, értékbecslők egy olyan világban, ahol naponta dőlnek meg korábban megkérdőjelezhetetlennek tűnt fundamentumok....