Lenne helye, mégsem jut állami ingyenpénz a panellakóknak

Lázár János szerint időszerű lenne a korszerűtlen lakótelepi lakásokban élők kertes házakba költöztetése. Az április 14-én tartott Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: a felújítás (ez Lázárnál kimerül a szigetelésben, illetve a nyílászárók cseréjében) nem feltétlenül a legjobb megoldás, mivel ezek a panelházak 30-40 éve épültek, és az életciklusuk végére értek.

- fogalmazott Lázár.

Lázár ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ez a téma egyelőre nincs napirenden, de ő folyamatosan mondogatja a miniszterelnöknek, hogy a kormány mindenképp foglalkozzon a problémával.

Tényleg nincs már a panelekben kakaó?

Közel 4 évvel ezelőtt arra kereste a választ az Eltinga, hogy az óbudai "Faluház" 2009-es energiahatékonysági felújítása milyen hatást gyakorolt a 3000 lakót számláló társasház lakásáraira. Akinek nem lenne ismerős a környék, konkrétan erre a területre terjedt ki a vizsgálat (lilával a Faluház, pirossal a kontroll-terület):

A kutatóintézet, az FHB Lakásárindex tranzakciós adatbázisa alapján akkor megállapította, hogy nemcsak a rezsire, hanem a lakásárakra gyakorolt hatás is azonosítható.

- írták az elemzés készítői.

Mi persze kíváncsiak lettünk, mi történt az azóta eltelt években: azaz, hogy a felújított épületben található lakások megőrizték-e árelőnyüket, illetve hogy egy átfogó panelrehabilitáció - amire azért van néhány pozitív példa az országban - hosszú távon is értékmegőrző beruházás-e, ezért megkértük az Eltingát, hogy frissítsék számunkra az adatsort. Nos, ahogy az az alábbi infografikán is jól látható, a válasz mindkét kérdésünkre, egyértelmű IGEN!

Úgy nehéz, ha nincs panelprogram

Aligha túlzás, ha kijelentjük, hosszú évek óta csak kormányzati ígéret a panelprogram felélesztése. Eredetileg 2013 utolsó negyedévében harangozták be a program következő fázisát, majd 2014 őszén tett újabb ígéretet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hogy mintegy 10 milliárd forintos kerettel hamarosan elindulhat a pályáztatás. Nem sokkal később viszont már arról beszéltek, hogy EU-s forrásokból (elvileg 63 milliárd forint állt volna rendelkezésre) juthat majd pénz a lakossági, köztük a társasházi beruházásokra is.

2015 nyarán újabb részletekkel bombázták a kormányzati szereplők a potenciális lakossági igénylőket: akkor 10 százalékos önerő mellett, 45 százalékos vissza nem térítendő uniós támogatásról, és 45 százalékos hitelről szólt a fáma. Ezt a keretet azonban tavaly ősszel arra hivatkozva rúgta fel a kormány, hogy a vissza nem térítendő forrás jobban kell a kormányzati épületekre, illetve egyébként is nehezen lehetne megoldani igazságosan a támogatás lakossági szétosztását.

Majd 2016 februárjában újabb fordulatot vett a Gépezet: Lázár János egy Kormányinfón jelezte, hogy a 45 százalékos vissza nem térítendő uniós támogatás helyett kétharmadnyi hitelt kap majd a lakosság összesen 200 milliárdos kerettel (egyharmadnyi uniós visszatérítendő forrást, egyharmadnyi MFB-s nulla százalékos hitelt). A fennmaradó egyharmadnyi részt (100 milliárd forint) pedig a lakosságnak kellett volna önerőként hozzátennie a beruházásokhoz.

Ez azonban vélhetően már túlzás volt - egy reprezentatív felmérés azt is megállapította, hogy a kutya sem állt volna neki ilyen feltételekkel a korszerűsítésnek -, így a kormány visszatáncolt. Június 3-án jelentette be a Magyar Fejesztési Bank, hogy a program végül megelégszik a legalább 10 a legalább 10 százalékos önerővel, a további 90 százaléknyi rész pedig kamatmentes hitelként áll majd a lakosság rendelkezésére.

A sok negatívum után pozitív üzenet volt az is, hogy családi házak esetében maximum 10 millió, a társasházaknál lakásonként maximum 7 millió forint lesz igényelhető. Bár az is igaz, hogy ezzel párhuzamosan azt is bejelentették, hogy a program teljes mérete 300 milliárd helyett "csak" 115/135 milliárd forint lesz.