Percunami zúdulhat a külföldön melózó magyarok nyakába

A 2016. július elsején életbe lépett törvénymódosításnak köszönhetően, a szülő helyett már bármely harmadik személy (azaz idősotthon, ellátó szolgálat, ápolási szolgálat, kórház, szociális intézmény vagy akár egy barát, szomszéd, rokon) a szülő hozzájárulása nélkül is kötelezheti a gyermeket arra, hogy eltartsa a szüleit, vagyis beperelheti a gyermeket az egy évre visszamenő költségei megtérítésének érdekében.

Többek között emiatt is várható, hogy a közeli és a távolabbi jövőben megugorhat a szülőtartással kapcsolatos perek száma. Az adatok azonban egyelőre még nem ezt mutatják.

- válaszolta megkeresésünkre az Országos Bírósági Hivatal (OHB) Kommunikációs osztálya a Pesti Központi Kerületi Bíróság adataira hivatkozva.

Bár a szülőknek eddig is volt lehetősége pereskedni ez nem igazán volt jellemző. A Pesti Központi Kerületi Bíróság adatai szerint a törvénymódosítás előtt sem számítottak túl gyakorinak a szülőtartással kapcsolatban indított perek.

Ezek a számok azonban valamivel még magasabban lehetnek, ugyanis a bírósági statisztika nem tartja külön nyilván a szülőtartással kapcsolatos pereket. A grafikonon megjelenített perek mellett rokontartás megfizetése iránti ügyek is érkeztek, amelyekből irattanulmányozás nélkül nem állapítható meg, hogy melyik indult szülőtartás megfizetése miatt. Ezeknek a hozzávetőleges nagyságrendje évente 13 ügy.

Meddig tart egy ilyen per?

Nehéz megmondani, hogy egy-egy ilyen per meddig húzódhat, mert ez a bizonyítási eljárás anyagától és terjedelmétől függ. A tartási perekben általában fel kell tárni a tartásra szoruló indokolt szükségleteit, saját vagyoni helyzetét, meg kell állapítani a rászorultság mértékét, a kötelezettek teljesítőképességét. Egyes esetekben vizsgálni kell a tartásra szoruló érdemtelenségét is, amennyiben erre hivatkoznak.

Többek között a fent említett okokkal magyarázható, hogy eddig még nem indult "percunami". Hiszen az igaz, hogy idén nyártól már valóban bárki és bármikor kötelezhet minket szülői tartásdíjra, akár még a nagyszülőkkel kapcsolatban is, de a tartási sorrendet továbbra is be kell tartani. A tartási sorrendben pedig a szülőket megelőzik a kiskorú gyermekek, a rászoruló házastárs..stb., amelyek már kimeríthetik a tartásra elvonható maximumot, vagyis a jövedelmünk 50 százalékát.

- válaszolta a Pénzcentrum megkeresésére Farkas András nyugdíjszakértő.

Nem csak emiatt indulhatnak perek...

A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kérdése hazánkban már régóta központi téma. A népesség átlagéletkora egész Európában és hazánkban is folyamatosan emelkedik, ez pedig komoly kihívások elé állít minket, ugyanis a magyar nyugdíjrendszerben a mindenkori nyugdíjasokat a gazdaságilag aktívak tartják el.

De akár a külföldön dolgozó magyarok több százezres tömege miatt is megnövekedhet a jövőben a perindítások száma. Ez utóbbi miatt azért, mert akár a rászoruló szülő, akár a szülő egyetértésével a járási hivatal, akár a szülő egyetértése nélkül a szülőt gondozó, ápoló, ellátó “harmadik személy" nagyobb eséllyel indíthat tartási pert a külföldön jól kereső gyermek ellen, aki ráadásul itthon nem veszi ki a részét az idősek társadalmasított eltartásából, miután nem fizet itthon nyugdíjjárulékot.

Az eddig elindult perek indoklásai jellemzően az alábbiak voltak:

• beteg szülők magas gyógyszerköltségei

• vagy gyógykezelési költségek, 

• alacsony jövedelem esetén a rezsiköltségek fedezése.

• Vagy, ha a szülők saját jövedelme alacsony, tartásra fordítható vagyonuk nincs. 

Mekkora lehet a megítélt tartásdíj összege?

A szülőtartásnak nincsen meghatározott összege. Ha a gyermek és a szülő nem tud megegyezni (vagy az intézmény perel), akkor a bíróság három tényezőt vizsgál meg:

• a szülő rászorultságát (jövedelmi és vagyoni helyzete),

• a gyermek tartási képességét (a jövedelme felét nem haladhatja meg az összes tartás, és a tartás során sorrend érvényesül)

• illetve a szülő érdemtelenségét (ellátta-e szülői feladatait, amikor felnevelte a ma már nagykorú gyermekét).

Ennek a három tényezőnek vizsgálata és mérlegelése - és természetesen a szülő, illetve a helyette perlő felperes igénye - határozza meg a tartás összegét.

- válaszolta korábbi megkeresésünkre Farkas András nyugdíjszakértő.

A gyakorlatban a szakértők havonta 5, legfeljebb 10 ezer forintos tartásdíjat jósoltak, de a Pesti Központi Kerületi Bíróság tapasztalatai szerint eddig a legkisebb kiszabott tartásdíj (nem feltétlen csak szülői tartásdíj) összege is eléri a 20 ezer forintot.

- egészítette ki válaszát az OBH.