Egyre közelebb a nyugdíjösszeomlás: rengeteg magyarnak kophat fel az álla idős korára
Nem csupán a demográfiára és az államháztartásra gyakorol erősödő nyomást az öregedő népesség.
Nem csupán a demográfiára és az államháztartásra gyakorol erősödő nyomást az öregedő népesség.
Európán belül a magyarok élnek az egyik legkevesebb időt nyugdíjasként, a férfiak átlagosan 14,5 évre, míg a nők 20,7 évre számíthatnak – derül ki az OECD statisztikáiból.
A magyar nyugdíjrendszer fontos változások előtt áll, miután a kormány az 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletet módosítja.
A fenntarthatóság kihívásaival küszködő hazai nyugdíjrendszer kapcsán joggal merülhet fel a kérdés, hogy meddig tartható meg a 2021-2022-ben visszahozott 13. havi nyugdíj.
Nem mindegy, melyik évben történik a nyugdíjmegállapítás. A nyugdíjakat ugyanis minden évben korrigálják, ez pedig jelentősen emelheti a megállapított összeg mértékét.
Már jelenleg is óriási kiadás a nyugdíjak kifizetése a magyar állam számára, ez pedig a jövőben még nagyobb terhet jelenthet.
Orbán Viktor 15 órakor kezdi el évértékelő beszédét, amely várhatóan nagyjából 1 órás lesz.
Rendkívüli időpontban, péntek délutánra hirdetett kormányinfót Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.
Egyre kevésbé fenntartható az a nyugdíjrendszer, ami azt szolgálja, hogy a nők 40 év munka után elmehessenek nyugdíjba a szakértő szerint.
A Bankmonitor összegyűjtötte, hogyan alakultak tavaly a járulékbevételek és a nyugdíjkiadások, és hogy kell-e számítani a jövőben a nyugdíjrendszer érdemi átalakítására.
A nyugdíjszakértő szerint nem biztos, hogy a törvényalkotó akkori szándékával egybevág, mikor a NŐK40 bevezetésre került, hogy kialakuljon ténylegesen egy kettős nyugdíjkorhatár.
Folyamatosan nő a dolgozó nyugdíjaskorú lakosság a 65-74 éves korcsoportból pedig minden tizedik magyar még aktívan dolgozott 2023-ban.
Bár az Európai Bizottság azt kérte a magyar kormánytól, hogy 2025-ig hajtson végre egy hatékony és méltányos nyugdíjreformot, még nem adták jelét, hogy a munkát megkezdték volna.
A 120 ezer forint éppen az a nemhivatalos létminimum, amely a nyugdíjrendszer méltányossági eljárásainál is küszöbérték.
Szinte minden ország igyekszik arra ösztönözni az egyéneket, hogy kiegészítő nyugdíjmegtakarítások révén vállaljanak felelősséget jövőbeli nyugdíjjövedelmükért.
Az Országos Nyugdíjas Parlament idén is elkészítette javaslatát, hogy milyen változásokat szeretnének a nyugdíjasok.
A szakértők szerint elkerülhetetlen a nyugdíjreform. Farkas András nyugdíjszakértő szerint azonban esélytelen a romániaihoz hasonló, 40 %-os nyugdíjemelés.
Tovább javultak a nyugdíjpénztári hozamok, egyre népszerűbbek az egészségpénztárak.
Románia állami nyugdíjai jövő szeptembertől átlagosan 40 százalékkal emelkednek.
2025-ig meg kell lennie az új rendszernek, ezen a kormány mellett egyszerre többen is dolgoznak.