A szellemi munkavállalók között meghaladja a 30%-ot, míg fizikai munkatársak esetében nem ritka az 50-60%-ot meghaladó fluktuációs ráta.
Ha a munkanélkülieket és a közmunkásokat együtt tekintjük a munkaerő-kínálatnak ma Magyarországon, papíron több mint 13 álláskereső jut egy álláshelyre a versenyszférában. A matek elsőre remekül kijön, ennek ellenére érezhetően munkaerőhiány tombol az országban, amelynek legfőbb oka a munkaerő-kereslet és a munkaerő-kínálat eltérő földrajzi elhelyezkedésében, és bizonyos részt a rendelkezésre álló munkaerő minőségében keresendő.
Valamivel több, mint 36 ezer álláshely állt betöltetlenül 2016 elején a versenyszektorban Magyarországon, miközben a munkanélküliek száma 270 ezer főre rúgott és további 210 ezer embert az állami közmunkaprogramokban foglalkoztattak - vagyis több mint 13 álláskereső jut papíron egy szabad pozícióra a versenyszférában.
Máshol a kereslet, máshol a kínálat
Az üres álláshelyeknek több mint fele a közép-magyarországi régióban található, miközben az itteni munkanélküliek csupán a negyedét teszik ki az összes állástalannak az országban. A központi régióban kevesebb, mint 4 munkanélküli jut egy szabad álláshelyre, míg ha a közmunkásokat is beleszámítjuk a munkaerő-kínálatba, kevesebb, mint 5. Az ország hét régiója közül itt a legalacsonyabb a munkaerő-kínálat a kereslet arányában, de Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon sem sokkal jobb a helyzet.
A munkaerő-kereslet arányában a legnagyobb kínálat az észak-alföldi régióban van, ahol 22 munkanélküli jut egy szabad pozícióra, míg közmunkásokkal együtt vége majdnem kétszer ennyi. Emellett Dél-Alföldön, Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon is van még munkaerő-tartalék.
A számok szerint tehát van még bevonható munkaerő az országban, azonban ennek legnagyobb része nem ott él, ahol a leginkább, vagyis a legnagyobb számban szükség volna rá.
Ez a probléma áthidalható lenne, ha a magyar munkaerő földrajzi mobilitása nem lenne ilyen alacsony, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy igen alacsony a költözési hajlandóság. Ahogyan azt Vég Ottó, az Adecco Magyarország vezetője is nem rég elmondta a Portfolio-nak: nagyon jó ajánlatok kellenek ahhoz, hogy valaki hajlandó legyen hátrahagyni a családját, az addigi életét, és átköltözzön az ország másik felébe munkát vállalni. Ráadásul mindez a munkáltatókra is többletterheket ró, amit nem feltétlenül tudnak, vagy szeretnének kifizetni.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Nagyon sok a képzetlen
A munkaerő-piaci súrlódások persze nem csak a földrajzi különbségekből fakadnak. Ahogy fent már említettük, Magyarország hét régiójából négyben még mindig nagy a munkaerő-kínálat (avagy a munkanélküliség) - ez pedig pontosan az a négy régió, ami az EU 27 régiójának legszegényebb 20-as listáján is szerepel.
A hátrányos helyzetben lévő területeken pedig jellemzően alacsonyabb a népesség képzettsége. Arról nem beszélve, hogy az álláskeresők, illetve munkanélküliek számottevő része valószínűsíthető, hogy korábban passzív ellátásokból élt, és a munka törvénykönyvének szigorítása és a szociális ellátások visszafogása után kényszerült csak kilépni a munkaerőpiacra, lényegében nulla munkatapasztalattal.
A munkaerő-tartalék nagy része tehát alacsonyan képzett: a munkanélküliek és a közmunkások 480 ezres együttes táborából az emberek 42 százaléka legfeljebb a 8 általános iskolát járta ki, míg 29 százalékuknak érettségi nélküli középfokú végzettsége van (szakiskolai, szakmunkás). Mindez azt jelenti, hogy a munkaerő-kínálat kevesebb, mint harmada rendelkezik legalább érettségivel.
Rettenetes állapotban a magyar dolgozók mentális egészsége: mindennapos a stressz, szorongás, kiégés
Nem csak a toborzás, a megtartás is komoly kihívásokat állít a munkáltatók elé a pénzügyi és számviteli szektorban.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Itt meghallgathatja Orbán Viktor CPAC-en elmondott beszédét
- Nehezen elérhetőek a háziorvosok
- A magyar háztartások közel egyharmadában még mindig fával fűtenek
- Piros lapot kapott Kerkez Milos, csapata fellebbez a döntés ellen
- Szijjártó Péter: ez történelmi esemény
- Moszkva atomháborúval fenyegette meg Varsót