Matolcsy jóindulatán múlik, mennyit kapnak ajándékba a családok

Az alacsony kamatok jó alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy hitelt vegyünk fel, azonban nem ez az egyetlen mutató, ami segíthet abban, hogy alacsony legyen a törlesztőrészletünk. Az inflációnak köszönhetően ugyanis a tartozásunk és a tölresztőrészletünk reálértéke is csökkenhet.

Mennyit számít az infláció?

Az elmúlt két évben az infláció gyakorlatilag nulla volt, ezért a hiteltartozások reálértéke sem csökkent ennek köszönhetően. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hosszútávú inflációs célja három százalék, az elmúlt 15 év átlagos pénzromlása pedig 4,48 százalék volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

Ha egy 10 millió forint összegű, 15 éves hitelt veszünk példának, a kezdeti törlesztőrészletünk (5 százalékos kamattal számolva) 79 ezer forint lesz.

Ez azért számít igazán alacsonynak, mert ha kamatmentes kölcsönt vennénk fel, akkor annak 55,5 ezer forint lenne a törlesztőrészlete (persze a reálérték itt is csökkenne).

A teljes visszafizetett összeget is érdemes megnézni, ha infláció nélkül számolunk, akkor a fenti példánál maradva 14,2 millió forintot törleszthetünk vissza.

Ez utóbbi egyébként nem sokkal több, mint az eredetileg felvett, 10 millió forint, vagyis reálértéken számolva az összes fizetett kamat mindössze 700 ezer forint, ami sokkal kedvezőbben hangzik, mint a ténylegesen kifizetett, 4,2 millió forintos kamat. A kettő különbözete azért lehet ilyen jelentős, mert nemcsak a kamat, hanem a tőketartozásunk reálértéke is csökken az inflációnak köszönhetően.

A hosszú futamidejű kölcsönöknél nem árt azzal is számolni, hogy a kamatszint megváltozik, a jegybanki alapkamat szintjét ugyanis Matolcsy György csupán 2017 végéig garantálta. Ezután viszont borítékolható, hogy a nemzetközi környezet miatt megemelik az irányadó rátát. Ha az alapkamat átlagos szintjére emelkedik, akkor a hitelkamat is követheti azt (kivéve, ha fixált kölcsönünk van).

Az infláció viszont tompíthat ezen a növekedésen is, egy ekkora ugrás után a havi részletünk 71 ezer forint lehet a futamidő utolsó évében három százalékos infláció mellett, míg 58 ezer forint 4,48 százalékos pénzromlással számolva.

Minden hitelnél ilyen jól járunk?

A hosszú távra felvett kölcsönöknél elég valószínű, hogy az infláció hatása kedvező lesz számunkra, ez viszont sokkal kevésbé kiszámítható a rövid, legfeljebb néhány évre felvett hiteleknél:

• Az infláció kevésbé kiszámítható rövidtávon,

• A csökkenés a "kamatos kamat hatás" miatt kevésbé jelentős.

Három százalékos pénzromlásnál a kezdeti törlesztőnk 94 százalékát fizethetjük, míg 4,48 százalékos inflációval számolva 91 százalékára csökkenhet a havi részletünk a kezdeti fizetendőhöz képest. Persze ez is valamivel könnyebbé teszi a hitelünk visszafizetését, azonban igazán sokat nem számít.

Ha három éves futamidővel, 10 százalékos kamattal és 1 millió forint hitelösszeggel kalkulálunk, akkor a teljes visszafizetendő reálértéken csupán 33,5, illetve 53 ezer forinttal csökken a három és a 4,48 százalékos inflációval számolva.

Most akkor vegyünk fel hitelt vagy sem?

A hitelfelvétel felelős döntés, emiatt pedig nem érdemes csak azért eladósodni, mert "most megéri", a hitelek azonban segíthetnek rövidebb vagy hosszabb távú terveink megvalósításában. Ha a rövidebb és hosszabb távú kölcsönök (tervek) között választani kell, akkor ezek jellemzőinek figyelembe vételével hozzuk meg a döntésünket.

A lakáshiteleknél szinte biztos, hogy jól járunk, hiszen az infláció növelése jelenleg az MNB céljai között is szerepel. A helyzetet tovább javíthatja, ha előrelátóan fixált terméket választunk, hiszen 2018-ban valószínűleg lesz kamatemelés, ennek köszönhetően pedig a hitelünk többségét magasabb kamat mellett fizethetjük vissza.

Más a helyzet a rövidebb futamidőnél, itt ugyanis megérheti változó kamatozású terméket választani, hiszen még közel két évig alacsonyak maradhatnak a kamatok. Az infláció azonban nem nekünk dolgozik, ha ezeket a hiteleket vesszük fel, ezt a törlesztőrészlet könnyítő hatást nem érdemes várni.