Hatalmas a teher most az iskolákon: ezt az áldatlan állapotot sokáig nem fogják bírni
Túl sok iskola van még nyitva az országban, feleslegesen.
Túl sok iskola van még nyitva az országban, feleslegesen.
Minden alapot nélkülöz az a közösségi médiában terjedő rémhír, miszerint a kormány meghosszabbította a tanévet - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A minisztérium közleményében rögzítette: nem lesz hosszabb a tanév, nem módosul a tavaszi szünet időpontja sem.
"A közvélekedéssel ellentétben, a tanárok rengeteget dolgoznak, napi 10-12 órát is a gépeknél ülnek. Egyikünk sem gondolta előre, hogy a távtanítás ilyen megterhelő lesz" - számolt be a Pénzcentrumnak adott interjújában Gadóné Kézdy Edit, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatónője. A szakember lapunknak elmondta ezen felül azt is,"hogy minden pedagógus számára óriási lehetőség, hogy a kényszer nyomása alatt újragondolja pedagógiai szerepeit." De mindezeken felül az intézményvezetővel beszélgettünk még a digitális számonkérés lehetőségeiről; az átállás nehézségeiről; és az eszközellátottságról is.
Elindult a tankönyvrendelés.
"A helyzet változatos képet mutat" - összegezte véleményét a digitális oktatásra való átállásról a Pénzcentrumnak adott interjújában Székely György, a Veres Péter Gimnázium igazgatója. A szakember lapunknak elmondta, a kollégák terhelése nemhogy csökkent volna, hanem ellenkezőleg, sokkal-sokkal több időt igényel most az órák előkészítése. A diákokon és tanárokon kívül ráadásul a szülők terhelése is jócskán megnőtt.
Nem kell matematikai definíciókat tanulniuk az alsósoknak, középiskolában pedig kimaradnak a tananyagból a logaritmusos egyenletek, újdonságként viszont az órák részévé válnak a logikai és pénzügyi játékok, egyebek közt ilyen változásokat hoz az ősztől életbe lépő új tantervi szabályozás a matematikaoktatásban.
Önkéntes mozgalom alakult a pedagógusok és tanulók támogatására.
Az első 4 nap sava-borsa az oktatási szakembertől.
Március 13-án Magyarország kormánya az iskolák bezárása, ezzel egy időben a digitális távoktatásra való átállás mellett döntött. Vajon felkészült-e a hazai populáció a digitális oktatásra való ilyen gyors átállásra? Az Ipsos még 2019 októberében felmérte a hazai gyerekes háztartások eszközellátottságát, a gyerekek és a szülők digitális affinitását, eszköz- és alkalmazáshasználati szokásait és online ismereteit.
Sokba fáj, ha nincs ki vigyázzon a gyerekre.
Halasztanák a bevezetést.
Vajon a mai középiskolások, az úgynevezett "digitális bennszülöttek" akik ki sem bújnak a mobiltelefonjaikból, rendelkeznek azokkal a digitális kompetenciákkal, melyekre szükségük lesz majd a munkaerőpiacon, ahová 5-10 éven belül kilépnek? Az egyszerű válasz erre az, hogy nem. De, hogy mégis miért nem, erre pedagógusok, oktatási szakértők válaszoltak, sőt, fény derült arra is, hiába szerepel 421 alkalommal az új Nemzeti alaptantervben a "digitális" szó, arra nem készíti fel a diákokat, amire valóban szükségk lesz a leendő munkahelyükön.
Magyarországon a közkiadások hagyományosan erősen központosítottak, és az utóbbi években ez tovább nőtt azáltal, hogy az önkormányzatok még kevesebb forrás felett rendelkeznek. Eközben a kormányzat kivonta a pénzt az egészségügyből és az oktatásból - tűnik ki az Európai Bizottság országjelentéséből.
Megszólalt a miniszter.
Magyarországon a tavalyi évben valamivel több, mint 11 százalékkal emelkedtek a nettó bérek, ám a nemzetgazdasági ágak szempontjából nagyon vegyes a kép, azaz nem egyformán részesültünk belőle. Talán senki számára sem meglepő, hogy legkevésbé az oktatásban dolgozóknak nőtt a fizetésük, sőt, ha figyelembe vesszük az infláció mértékét, akkor sokaknak gyakorlatilag csökkent a havi bevételük. A Pénzcentrum, most összegyűjtötte, kik a legnagyobb nyertesei, vagy éppen vesztesei a tavalyi évnek.
Egyetemeket, általános iskolákat és középiskolákat is.