Szomorú igazság: a magyarnál nem sok elégedetlenebb nép van a világon
De talán lassan javul a helyzet.
De talán lassan javul a helyzet.
Vészjósló számok.
Ki fog róluk gondoskodni?
Elkeserítő.
Minden területen javultak Magyarország oktatási eredményei a PISA mérésben. A szomszédos országok közül - társadalmi, anyagi helyzetünknek megfelelően - Ausztria (bár ők mindhárom területen romlottak) és Szlovénia eredménye jobb a magyarnál, Horvátország szövegértésből, Szlovákia pedig matematikából ért el a magyarnál néhány ponttal jobb eredményt, Szerbia, Románia, Ukrajna minden mutatója érdemben gyengébb a magyarnál.
Sokan önként kockáztatják az életüket.
Nem túl fényes a helyzet.
Nálunk az egyik legrosszabb a helyzet az egész világon.
Nagy a baj.
Kijött az OECD friss jelentése, 40 országot vettek górcső alá.
Minden jel ebbe az irányba mutat.
2006 óta közel 800 ezer magyar hagyta el az országot, ez a folyamat továbbra sem tetőzött, még 2017-ben is minimális növekedés volt tapasztalható. Az utóbbi két évben minden más statisztika azt mutatta, hogy megállt és stagnálni kezdett az elvándorlás, sőt a Brexit miatt az Egyesült Királyságban csökkent is a magyarok száma.
Elég csehül állunk.
Hiába sok, ha kevés.
Legalábbis négy vizsgált indikátor alapján.
A legfrissebb OECD statisztikák szerint egy magyar dolgozó 2017-ben átlagosan 1 740 órát töltött munkával. Ez az összesített statisztikák szerint elég magas, az OECD országok közül csupán 5 európai nemzet van, ahol a munkavállalók évente átlagosan többet dolgoztak, mint a magyarok. Ennél is meghökkentőbb adat, hogy a magyar nőknél minden más, OECD statisztikában szereplő európai ország női lakossága kevesebbet dolgozik átlagosan egy héten.
Magyarországon rendkívül kevés dolgozó tagja valamilyen szakszervezetnek. Az OECD országok közül például majdhogynem sereghajtók vagyunk, a környező országok közül pedig Szlovénia és Ausztria is nagyon előz minket. Nyugati szomszédunknál például a dolgozók több mint negyede tagja valamilyen szakszervezetnek. Itthon tehát lenni hová fejlődni, már csak azért is, mert az év eleji Audi-sztrájk bemutatta, hogy hazánkban is komoly erőt képviselhet a szakszervezetbe tömörülés.
Az OECD-térség közepes jövedelmű háztartásainak közel felének komoly anyagi nehézségei vannak hónap végére. Magyarországon azonban ennél jóval brutálisabb a helyzet, az OECD felmérése szerint a hazai középosztály 78,5 százaléka vallja azt, hogy küzdenie kell azért, hogy valahogy pluszba jöjjön ki hó végére. A környező országok közül Szlovákiában, Szlovéniában és Ausztriában is jobb a helyzet. Utóbbival összehasonlítva ráadásul bődületes a különbség is, nyugati szomszédunknál ugyanis harmadannyi középosztálybeli szenved az anyagiakkal, mint nálunk.
Az OECD frissen kiadott jelentése szerint Magyarországon a leggazdagabb 10 százaléknyi háztartása birtokolja az összes vagyon 48 százalékát. Miközben a leggazdagabbak jövedelme csak az összes bevétel 22 százalékát fölözi. Ezzel az eredménnyel az OECD 27-ek átlaga alatt vagyunk, de például a vagyoni szempontból legegyenlőbb Szlovákiától fényévekre vagyunk mi is.