Ettől lesz depressziós a legtöbb magyar: fura ok áll a háttérben
Boldogság, gyere haza!
Boldogság, gyere haza!
Ma már rég meghaladott elképzelés, hogy az ember egész életében egyetlen munkahelyen dolgozzon, a fiatalok számára már sokkal természetesebb, hogy 3, 5, vagy 10 évenként úgyis váltani kényszerülnek majd. A statisztikákból kiderül, hogy a vizsgált országokban átlagosan 9,5 évet töltenek az alkalmazottak egy munkahelyen. Ennél a magyar átlag egy évvel kevesebb: 8,5 év.
A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben vitathatatlan jelentősége van annak, hogy a munkáltató milyen teljesítmény javadalmazási rendszert alkalmaz a munkavállaló munkájának elismerésére, amely kétséget kizáróan javíthatja, vagy fenntarthatja a jövőbeli teljesítményüket, növelheti a munkavállalók lojalitását és tartós elkötelezettséget is eredményezhet a munkáltató irányába.
Banális, min csúsznak el.
Emberi, megértő, jó szakember és csapatának motorja a női vezető. Bár a többségnek mindegy, milyen nemű a főnöke, aki dönt valamilyen irányba, inkább férfi vezetőt szeretne magának.
A felsőoktatási tanulmányaikat éppen befejező vagy frissdiplomás fiatalokról sokakban élhet az a kép, hogy csak a magas fizetés és a gyors előrejutás motiválja őket, és egyébként is, nem tudják igazán, hogy milyen karrierutat szeretnének bejárni. Egy friss felmérés azonban más képet mutat. A fiatalokra jellemző, hogy tudatosan választanak maguknak szakmai gyakorlati helyet, tisztában vannak a nyelvtudás értékével, emellett fontosnak tartják az önállóságot és a kapcsolatépítést.
Bekeményít a NAV.
A szabadság nem vész el, csak átalakul. Fontos leszögezni, hogy a Munka Törvénykönyve szerint a szabadságot a munkáltató adja ki, tehát jogi értelemben nem beszélhetünk a szabadság "kivételéről". Mivel tehát a szabadság kiadásáért a munkáltató a felelős, tévesnek tekinthető az a hozzáállás, mely szerint a munkavállalóknak az év végéig "ki kell venniük" a megmaradt szabadnapokat.
A vállalatok csupán minimális lépéseket tettek a fenntartható fejlődési célok eléréséért.
Nem mindenki van olyan szerencsés helyzetben, hogy szabadságon lehet az ünnepek alatt: rengetegen dolgoznak még december 24, 25, és 26-án is. Szerencsére vannak arra módszerek, hogy ha munkában is kell tölteni az ünnepeket, ne maradj ki mindenből.
A bölcsődei szakemberekre kevésbé jellemző a pályaelhagyás, viszont hamarosan sokan fognak nyugdíjba menni. Ennek a helyzetnek a kezelésére keresnek most megoldást.
December végéig ki kell adni az idei szabadságokat! Minden cégnek időszerű átvilágítania, melyik munkavállalója hol tart az idei szabadságának kiadásában. Tekintettel arra, hogy a munkáltatónak legalább 15 nappal korábban jeleznie kell, hogy a munkavállalót szabadságra kívánja küldeni, a szabadságok megtervezésére gyakorlatilag már alig egy-két hét maradt.
Még mindig óriási a kereslet a programozók iránt hazánkban, ennek ellenére az álláshirdetések kis része tudja csak hatékonyan megszólítani a munkát kereső fejlesztőket. Egy friss kutatás szerint a magyar fejlesztők számára fontosabb, hogy a pozícióban alkalmazandó technológiák szerepeljenek a hirdetésben, mint a juttatások, utóbbinál azonban a ’versenyképes fizetés’ kifejezés taszítja őket. Fontos még, hogy a cég termékei és a pozícióhoz tartozó elvárások jelenjenek meg már a hirdetésben, amit nem mindegy, hogy ki ír.
A munkavállalók mellett a munkáltatók is szeretik a távmunkát. Öt éve azon felsővezetők aránya, akik már dolgoztak távmunkában csupán 27% volt, ami mostanra 61 százalékra emelkedett, míg a középvezetők esetében a korábbi 23 százalékos mutató ugrott 65 százalékra.
A jó minőségű kávétól érzi megbecsültnek magát a dolgozó. A jó légkör is alapfeltétel: ahol hiányzik, onnan a kollégák is könnyebben szivárognak el, rossz esetben akár csapatostul.
Sok vállalatnál tartanak attól, hogy megváltozott munkaképességű embereket alkalmazzanak. Sokszor elsősorban azért, mert tanácstalanok, hogy milyen munkakörökben vagy milyen módon tudnák őket integrálni a szervezetbe. Pedig számos olyan terület létezik, ahol a megváltozott munkaképességű kollégák bevonása enyhíthetne a munkaerőhiányon. Az állam által is támogatott foglalkoztatási megoldás emellett hatékonyabbá teheti a csapatmunkát, növelheti a dolgozók társadalmi érzékenységét és jó hatással van a vállalati kultúrára, morálra, lojalitásra is.
Bár azt hihetnénk, az iskolakezdés csak a gyermekes családokra ró plusz terheket abban, hogy megteremtsék a munka és a magánélet egyensúlyát, ez koránt sincs így. Azoknak, akiknek nincsen gyermekük is ugyanúgy meg fogják érezni, mégpedig kollégáikon keresztül.
Azt eddig is tudtuk, hogy minél magasabb végzettségű valaki, annál kevésb van kitéve a munkanélküliség veszélyének. Ennek mértékéről azonban most már adataink is vannak. Bár Magyarországon elméletileg teljes foglalkoztatottság van, inkább azt mondhatjuk, hogy a legmagasabb iskolai végzetséggel rendelkezők körében majdnem mindenki doglozik. A középiskolai végzettséggel bírók is jól állnak, míg az általánost végzett magyarok között azért bizony akad bőven munkanélküli.
Lazányi Kornélia, az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karának dékánja szerint a munkáltatóknak nem kell félniük a Z-generációs munkavállalók alkalmazásától.
Nem a munkakörök automatizálását, hanem a szaktudás gyors elévülését tartja az IT-szakma legnagyobb kihívásának a magyar informatikusok többsége. Egy több mint ezer IT-szakember válaszait tartalmazó online felmérés szerint az informatikusok 85 százaléka számára a bérezés mellett jelenleg a szakmai továbbképzési lehetőség a legfontosabb szempont egy munkahelyen. A korábbinál kevesebben terveznek ugyan külföldön dolgozni, de a válaszadók 30 százaléka biztosan vállal majd munkát külföldön a következő két-három évben, elsősorban a magasabb bérek és a szakmai fejlődési lehetőség miatt.