Érik a változás a hazai munkahelyeken: ideje másként gondolkodni a béren kívüli juttatásokról
A cégek által leggyakrabban adott öt béren kívüli juttatásból csak kettőt tartanak igazán hasznosnak a munkavállalók.
A cégek által leggyakrabban adott öt béren kívüli juttatásból csak kettőt tartanak igazán hasznosnak a munkavállalók.
A világjárványt követő visszaesés után a teljes népességhez képest élénkebb tempóban javult a fiatalok munkaerőpiaci helyzete Európában.
Sokan legfeljebb annyit keresnek, mint amennyit egy akár már nyolc általános iskolai végzettséggel is betölthető állásra felvett szakképzetlen munkás visz haza.
Biztosan lesz olyan hatása a magas inflációnak, hogy egyes munkavállalók többet akarnak túlórázni és ez a cégeknek is egy opció lesz a béremelésre.
Egyre növekvő igény mutatkozik a szak- és fizikai munkások iránt, azonban munkaerőhiány áll fenn ezen a területen.
India, Kína és a Közel-Kelet vált a magyarországi cégek legnagyobb munkaerő-beszállítójává, tömegével hozzák hazánkba a külföldi munkásokat.
Nem sokkal jobb a helyzet a milleniumiak körében, akik csak minimális mértékben elégedettebbek, mint a Z és az X generáció képviselői.
A hétről hétre súlyosbodó infláció és az energiaválság árnyékában a kékgalléros munkavállalók megtartása folyamatosan új megoldásokat igényel.
A hazai cégek döntő része igyekezett tompítani az emelkedő infláció hatásait: történt valamilyen mértékű béremelés január és augusztus között.
Ha egy ember mentálisan nincs rendben, akkor az egy vállalat működését tekintve is probléma.
Az alkalmazottak 55 százaléka még nem érzékel romlást a munkaerőpiaci helyzetében.
A kezdeti megújulási szándék nem feltétlen marad fenn az évek múlásával és akkor a vállalkozásoknak szembe kell nézniük a munkaerő fluktuációjával és motiválatlanságával.
A hétvégék valahogy mindig csak úgy elrepülnek a hétköznapok végtelennek tűnő rutinjához képest.
Tovább emelkedik a munkahelyi balesetek száma, egyre több a halálos kimenetelű is.
A belföldi cégek ötöde tervez csak munkaerő-felvételt csak az év végéig, tehát nagyobb mértékű lehet a leépítés, mint a létszámbővítés.
A munkavállalók fele nem tudja, mi a feladata és ez milliókba kerülhet a cégeknek.
Már több mint kétezer álláskereső elhelyezkedését segítette az augusztusban indult program.
A jelenlegi nehezített helyzetben annak jártunk utána, hogy a vidéki munkáltatók hogyan állnak hozzá a változásokhoz és milyen lépésekre készülnek, hogy mérsékeljék a terhet.
Hiába ajánl egy gyártó vállalat az átlagosnál magasabb fizetést, emellett számos juttatást, egyre nehezebb betanított munkásokat vagy szakembereket találni.
Csalódást és frusztrációt okoznak a munkavállalóknak a nem környezetbarát irodák.