Az 1980 után született "elveszett generáció" tagjai csak álmodozhatnak arról az életszínvonalról, melyet a szüleiknek még sikerült megvalósítaniuk.
A nyilvántartott álláskeresők száma 18,9 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a márciusi zárónapon 284 600 álláskereső szerepelt, több mint 66 ezerrel kevesebb, mint egy éve.
A pénz nem minden, legalábbis ami a tehetségek megtalálását illeti. Ahhoz ugyanis, hogy egy vállalatra vonzó munkahelyként gondoljanak a fiatalok, nem feltétlenül a magas bérezés, hanem sokkal inkább az aktív közösségi média jelenlét és a munkavállalók fejlődési lehetőségeinek támogatása lehet a megoldás.
A keleti megyékben nagyobb mértékben nőttek a bérek, mint az ország nyugati részén. Ennek többek között az az oka, hogy Kelet-Magyarországon is megjelent a munkaerőhiány.
Tavaly december és idén február között 25 ezer fővel csökkent a munkanélküliek átlagos száma az egy évvel korábbi állapothoz képest. A férfiak körében alacsonyabb a munkanélküliek aránya, mint a nőknél, akik között gyakorlatilag nem is változott a mutató értéke.
Alföldi és erdélyi magyarok, bolgárok és románok végzik el azokat a munkákat Nyugat-Magyarországon, melyeket a helyi magyarok már nem. Többségük azonban csak átmenetileg vállal hazánkban munkát, majd ők is továbbállnak Ausztriába.
Pedig egyszerű lenne a megoldás.
Mindössze néhány OECD-ország van Magyarország előtt.
Íme feketén-fehéren az igazság.
Sokat javult a helyzet néhány év alatt.
36 ezerrel kevesebben munkanélküliek.
A legtöbb kihasználatlan munkaerő Kelet-Magyarországon van.
Kifakadt a sztárközgazdász.
60 ezerrel dolgoztak többen szeptemberben, mint egy évvel korábban.
Javult a helyzetünk, de még mindig az uniós átlag alatt vagyunk.
A legfeljebb 8 általánost végzettek félnek a legkevésbé.
Az is kiderült, mekkora a foglalkoztatottság.
Ezek szerint tőlük kéne tanulni.
Új csúcsot döntött Magyarországon a betöltetlen álláshelyek száma.
Mi lesz így az uniós céllal?
