Hamarosan a munkában is eldobhatjuk a maszkot? Nem olyan egyszerű a válasz
A munkáltatók részéről jogosan merül fel a kérdés, vajon ez a döntés azt jelenti-e, hogy a munkahelyeken sem kell a továbbiakban maszkot hordani?
A munkáltatók részéről jogosan merül fel a kérdés, vajon ez a döntés azt jelenti-e, hogy a munkahelyeken sem kell a továbbiakban maszkot hordani?
Alaposan kivesézte az egyre aktuálisabbá váló kiégés témakörét a Portfolio HR Revolution 2021 konferenciájának kerekasztala.
Most, hogy végre sikeresen leküzdöttük a 3. hullámot, a HelloVidék kiváncsi volt arra, hogy a vidéki munkáltatók milyen tapasztalatokat gyűjtöttek az elmúlt közel másfél év után.
Érdemesebb szembenézni a valósággal: mutatjuk, hogyan irányítsd a dühödet produktív cselekvésbe, amely megszabadíthat a boldogtalanságot okozó munkától.
Lassan vissza lehet térni az irodába: ennek a menetében nincs egyetértés. Többen nem szándékoznak teljes munkaidőben visszatérni a munkahelyükre.
A félmilliárd forintos keretösszeg ezúttal 1-2 ezer közfoglalkoztatott elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedéséhez járulhat hozzá.
2021. január 1-jétől a nemzetközi szabályozással összhangban változott módszertan szerint 2021 januárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 537 ezer fő volt, ami az előző év azonos időszakához képest 55 ezer fővel kevesebb. A 2020. november-2021. januári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 601 ezer fő volt, 26 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakitól. Elsősorban a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjai körében csökkent a foglalkoztatottság.
A Suzuki termelésében egyelőre nem okoz fennakadást a hiány.
A világjárvány a munkaerőpiacra nem csak kereslet-kínálati szempontból volt komoly hatással, de a mindennapi munkafolyamatokat is radikálisan átalakította. A tapasztalatok szerint a feladatok kiosztása és összehangolása az együttműködést támogató technikai megoldások bevezetésével egyszerűbbé, míg a munkavállalói teljesítmény mérése a korábbinál nehezebbé vált - derül ki a Profession.hu és a Boston Consulting Group közös, friss, reprezentatív felméréséből, mely azt vizsgálta, milyen hatással volt 2020-ban a koronavírus-járvány a munka világára.
Sokan kimaradtak a statisztikákból.
Az első hullám idején kényszerű válaszok születtek a pandémia idején elrendelt szigorú óvintézkedésekre. Ahol megtehették, éltek a "karantén office" lehetőségével, ahol viszont nem, ott jellemzően vagy kényszerpihenőre mentek a dolgozók, rosszabb esetben a céges bevételkiesés hatására elbocsátották őket. A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelemi és Iparkamara (BKMKIK) Második hullám?! Készüljünk fel rá! Tippek a folyamatos működés biztosításához című rendezvényén olyan megoldásokról beszéltek, amelyek segítik átvészelni a koronavírussal terhes időszakot. A rendezvényen a HelloVidék is ott járt.
A munkavállalók könnyen kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy sem bérre, sem pedig egyéb ellátásra nem lesznek jogosultak.
Működnek a magyar munkahelyvédelmi intézkedések, és az is jól látszik az elmúlt hónapok tapasztalataiból, hogy a munkaerő-kölcsönzés itthon és a szomszédos országokban is jó alapot ad az újrainduláshoz, miközben országonként más-más módon igyekeznek felvenni a harcot a COVID okozta helyzettel. Legalábbis így látják a régió nyolc országában leánycéggel rendelkező Prohuman szakemberei, akik most összegezték, hogy a környező országok kormányai milyen intézkedésekkel igyekeztek kezelni a koronavírus-járvány nyomában fellépő gazdasági válságot.
225 ezer munkavállaló után több mint 50 milliárd forint értékben igényeltek eddig.
Javított a hatékonyságon a homeoffice?
Vajon a koronavírus okozta válság milyen kihívásokat és változásokat idézett elő a hazai vállalati és intézményi szféra emberi erőforrás-menedzselési gyakorlatában? Többek között erre a kérdésre is keresik a választ a KoronaHR elnevezésű kutatás résztvevői, melyben a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának munkatársai is közreműködnek. A kutatás első eredményei már rendelkezésre állnak, az elkövetkező hónapokban várhatóak a további megállapítások.
Több mint 150 ezer munkahely került veszélybe az európai ruházati és textiliparban a koronavírus-járvány következtében az Euler Hermes hitelbiztosító nemrég közölt tanulmánya szerint.
Hat a produktivitásra.
A kormány idén 3 milliárd forintos keretösszeggel indítja el a diákok nyári munkavállalását támogató programot, amelyben a 16-25 év közötti, nappali tagozatos tanulók vehetnek részt, július 1. és augusztus 30. között; mintegy 21 ezer diák jelentkezésére számítanak - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón.