Az utóbbi években sokat tisztult a piac. A munkaerő-kölcsönzés mellett egyre többször klasszikus munkaerő-közvetítőként lépnek fel a kölcsönzésre szakosodott cégek, és nőtt a fehérgalléros pozíciókat érintő megbízások száma is.
A mai gazdasági környezetben már nincsen olyan, hogy biztos munkahely, és a tipikus jogviszony ebben a gyorsan, dinamikusan változó világban semmivel nem jelent nagyobb biztonságot, garanciát mint atipikus jogviszonyban kölcsönzött munkaerőnek lenni - mondta el Dénes Rajmund Roland a Pénzcentrumnak adott interjúban. A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnöke kitért arra is, a magyar cégeknek miért jelenthet versenyelőnyt ez a fajta foglalkoztatás, és beszélt a legalacsonyabb bérkategóriába tartozó betanított munkások jövedelmének alakulásáról is.Interjú.
Átlagosan korábbi termelési kapacitásuk 90 százalékára tudtak visszakapaszkodni a magyar cégek idén őszre. Ez jelentős eredménynek számít, hiszen egy munkaerő-közvetítéssel, munkaerő-kölcsönzéssel és HR-szolgáltatásokkal foglalkozó cég saját ügyfélbázisára épülő adatai szerint tavasszal, másfél hónap leforgása alatt kölcsönzött munkaerejük mintegy kétötödét építették le a hazai vállalatok. A trend fordulni látszik, hiszen a második hullámban nem számolnak a tavaszihoz hasonló leállással a gazdasági szereplők, akik egyre nyitottabbak a kölcsönzött munkaerő alkalmazására, hiszen ezzel biztosítható a kellő rugalmasság a jelenlegi kiszámíthatatlan piaci környezetben.
A járvány-válság miatt munkakeresők tízezrei fordultak szinte egyik napról a másikra a munkaerőkölcsönző vállalatokhoz. Az elmúlt hónapok újraindulásának köszönhetően pedig már ezreket sikerült újra munkába állítani a különböző szektorokban. Bár szakértők szerint még nincs ok hátradőlni, de egyes szektorokban már újra munkaerőhiányról lehet beszélni.
A harmadik negyedévben 1318 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére egy friss elemzés szerint. Ez 11 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt 1 184 forinthoz képest. A felsőbb kategóriákban azonban jóval alacsonyabb ütemben változtak a bérek.
Vajon 2020-ban hátrányt jelent, ha valaki kölcsönzött munkavállalóként tud elhelyezkedni? Mi történt a korlátozások alatt azokkal, akik nem a hagyományos módon voltak alkalmazva, és hogy változott meg a cégek hozzáállása a járvány hatására? Fontos tudni, hogy a munkaerőkölcsönzés nem hazai sajátosság, globálisan és Európában is elfogadott, folyamatosan fejlődő iparág. Ha a nemzetközi kitekintéseket nézzük, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon még jelentős növekedési potenciál van ebben a foglalkoztatási formában, mivel Európa sok országában a hazainál magasabb arányt képviselnek az így dolgozók. Ez a jövő? Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója válaszolt az összes kérdésre.
Az alvállalkozókkal trükköztek.
Mennyi a szociális hozzájárulási adó kedvezmény 2020 során? A szociális hozzájárulási adó törvény megmondja, hogy a szociális hozzájárulási adó ki fizeti és miért fontos nekünk.
Jelenleg ugyan még bizonytalan a helyzet a hazai munkaerőpiacon, hosszú távon (feltéve ha lesz Covid-19 vakcina) megoldódhatnak a mostani problémák, sőt, ismét munkaerőhiányos állapot léphet fel. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a demográfiai helyzet nem változott: még mindig többen lépnek ki a piacról, mint ahányan érkeznek oda. Az atipikus foglalkoztatási formák, mint amilyen a nyugdíjas- vagy diákszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás is, használható megoldáts jelenthet a folyton változó gazdasági környezetben, mint amilyen a mostani is. De vajon jelenleg szükségük van-e a magyar munkaadóknak diákokra, és ha igen, mekkora bért tudnak nekik ajánlani - ennek járt utána a Pénzcentrum, megszólaltatva a legnagyobb piaci szereplők közül hármat.
Működnek a magyar munkahelyvédelmi intézkedések, és az is jól látszik az elmúlt hónapok tapasztalataiból, hogy a munkaerő-kölcsönzés itthon és a szomszédos országokban is jó alapot ad az újrainduláshoz, miközben országonként más-más módon igyekeznek felvenni a harcot a COVID okozta helyzettel. Legalábbis így látják a régió nyolc országában leánycéggel rendelkező Prohuman szakemberei, akik most összegezték, hogy a környező országok kormányai milyen intézkedésekkel igyekeztek kezelni a koronavírus-járvány nyomában fellépő gazdasági válságot.
A munkaerő-kölcsönző és munkaerő-közvetítő cégek jelentős szerepet vállalhatnak a gazdasági újrakezdésben, ezért a kormány számít a közreműködésükre és a tapasztalataikra - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
Dénes Rajmund Rolanddal, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnökével február közepén beszélgettünk. Akkor még csak sejthető volt, hogy az életünket valamilyen szinten biztosan befolyásolja majd az akkor még Vuhanban tomboló koronavírus, de ilyen helyzetre azért nem számítottunk. Azóta tömegek kerültek utcára, a hírek szerint elsősorban a kölcsönzött munkaerőtől válnak meg a cégek. A szakember segítségével körbejártuk, milyen változások várhatóak a munkaerőpiacon, mire lehet számítani a következő hónapokban. Interjú.
Megéri ma kölcsönzött munkavállalónak lenni Magyarországon? Milyen hátrányok érik, milyen előnyök illetik meg azokat, akik nem közvetlenül annál a cégnél vannak alkalmazásban, ahová nap mint nap bejárnak dolgozni. Mit ír elő ezeknek a cégeknek a törvény, és mi a gyakorlat? És vajon egy többdiplomás, képzett mérnök miért választja azt, hogy kölcsönzött munkaerő lesz? Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnöke válaszolt a Pénzcentrum kérdéseire. Interjú.
A munkaerő-kölcsönzés foglalkoztatási időtartama sok esetben határozatlan idejű, a gyakornokokat pedig saját állományba veszik át a kölcsönvevők. A legmagasabb foglakoztatási napok a HR, toborzási és kiválasztási, valamint a közösségi média specialisták esetében jelentkeznek. Legrövidebb időt laboratóriumi minőségellenőr, betanított munkás, húsfeldolgozó és hulladékgazdálkodási munkatárs pozíciókban töltenek a munkavállalók.
