A fluktuáció csökkentése érdekében a cégeknek alkalmazkodniuk kell a munkavállalók igényeihez. "A kontrolláló vezető típus a múlté. A lényeg, hogy a dolgozó motivált legyen, ehhez pedig figyelembe kell vennünk, hogy a magánélet egyre inkább begyűrűzik a munkahelyre" - mondta a Pénzcentrumnak Marton Klaudia, a Groupama Biztosító humán erőforrás igazgatója.
Bruttó 316 ezer a mentők átlagbére, pedig tavaly emelést is kaptak. A legkevesebbet a szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti területen dolgozók keresik, itt a havi bruttó átlagbér 232 ezer forint. Ennek ellenére a betöltetlen álláshelyek aránya 0,8 százalékos, a három hónapnál régebben üres munkakörök aránya pedig 0,1 százalékos volt.
Változások azért lesznek bőven. Noha Pölöskei Gáborné szakképzési helyettes államtitkár júliusban még úgy nyilatkozott, felszámolják az egész OKJ-rendszert, most úgy tűnik, elállt ettől egyelőre a kormány.
Sok dolgozót foglalkoztat a kérdés, hogy a dohányzók (aki óránként legalább egy alkalommal kisurrannak a munkahelyükről cigarettázni) vajon elvégzik-e ugyanazt a mennyiségű munkát, mint a nemdohányzók. És egyáltalán, mint mond minderről a Munka törvénykönyve? Vajon szükséges-e a belső szabályozás, és melyek azok aza alapelvek, amelyeket mindenképpen be kell tartania munkaadóknak?
Aki jó szakmával és tapasztalattal rendelkező munkavállalóként igazán jól szeretne keresni, annak már nem kell feltétlenül külföldre mennie dolgozni, hogy megfizessék a szakértelmét, itthon is egyre jobb lehetőségeket találni.
Akár a minimálbért is elérheti.
A 2018-as év a tulajdonosváltás miatt számunkra is nehéz volt, féltünk, hogy az átalakulás erősen hat majd a fluktuációra és a jelentkezők számára - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjúban Endrei-Kiss Judit. A Telenor Magyarország Zrt. HR vezérigazgató-helyettese beszélt arról is, hogy ők jelenleg nem küzdenek munkaerőhiánnyal, és úgy tűnik a változás sokakat inkább vonzott, mint elrémített. Rengeteg energiát fordítanak a megtartásra, de eszük ágában sincs a bérrel versenyezni, inkább az átlagon felüli munkakörnyezetben, a munkavállalói élményben hisznek. Interjú.
Egy a napokban megrendezett konferencián a jövő munkahelyére nyertünk bepillantást: megtudtuk, mik lesznek a legfontosabb képességeink, melyeket sosem pótolhat egyetlen robot sem, és fény derült arra, melyik az a társadalmunkban megbúvó, szinte láthatatlan réteg, amelynek értékes tudására nagyobb szükség van, mint valaha.
Alig költött a kormány idén a közmunkásokra, mivel rekordalacsony volt februárban a közfoglalkoztatottak száma. Alacsonyabb adatot utoljára 2014 májusában mértek, és az idénymunkák időszakában további csökkenés várható.
Rendszeresen vizsgáljuk a magyarországi kereseteket, most arra voltunk kíváncsiak, mennyit keres egy biztonsági a főváros környékén és az ország távolabbi vidékein.
Folyamatos létszámhiánnyal küzdenek a hivatalok, és egyre több helyen okoz gondot az állami alkalmazottak felmondási hulláma. Ennek ellenére a kormány még tovább csökkentené a köztisztviselők létszámkeretét, pedig egyes megyékben már válságértekezletet hívtak össze a felmondások miatt.
Egyre többen dolgoznak a magyar bankoknál, de a fiókoknak befellegzett: 2018 végén 39 715 fő dolgozott a magyar hitelintézeteknél, ami 9,6 százalékkal marad el a 2008-astól, a fiókok számára vonatkozó statisztikát pedig 2013 óta vezeti az MNB, az akkorihoz képest 29 százalékos a csökkenés.
Az ország határain belül nőtt, a határokon túl csökkent a mobilitási kedv.Tolna, Nógrád, Heves és Békés megyében élők például 50 százalékban más régiókban működő társaságokhoz adják be pályázataikat. A munkavállalók számára az arány Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Csongrád megyékben a legrosszabb.
Folytatódik az egyeztetés a METRO és a KASZ között. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete újabb követelésekkel állt elő február végén, erre adott megoldási javaslatokat az idén 25 éves jubileumát ünnepló nagykereskedelmi lánc.
Az emberiség egy jelentős hányada nem hogy nem élvezi, de kifejezetten utálja a munkáját, és csak azért kel fel nap nap után, hogy megkeresse a napi betevőjét, esetleg hogy feljebb jusson a ranglétrán és még több pénzt keressen. Van azonban egy viszonylag szűk réteg, akik olyan szerencsések, hogy nem munkájuk, hanem hivatásuk van. Ők azok, akik hajlamosak saját elképzelésük szerint átalakítani a munkájukat, kitágítani feladatköreiket. Ám a szakértő szerint ez korántsem problémamentes.
Sikeresen zárultak a bértárgyalások a BKV-nál. Három havi bérkiegészítésről és év végi plusz kifizetésről is szól a megállapodás. 35 százalékkal emelkedtek a BKV-s bérek 2016 óta.
A jelenlegi szakmák közel fele tűnhet el 20 éven belül, és egyre inkább felértékelődnek az emberi képességek. Világszinten már 3 éven belül is eltűnhet 75 millió munkahely a technológiai fejlődés miatt, ezzel párhuzamosan viszont 130 millió munkahely jöhet létre.
Nehéz helyzetben vannak a magyar kisvállalatok - nehezen találják meg a munkaerőt, utána pedig nehezen tartják azt meg. Egyre több kisvállalat alkalmaz innovatív módszereket a HR tevékenysége végzéséhez. Ma már a bejelentett állás is egy versenyelőny, így egyre több kisvállalat mellőzi a feketemunkát. Nem is csoda, egyes pozíciókban ugyanis a közmunka is elszívóerővel bír.
Gyakran riogatják a magyar munkavállalókat azzal, hogy a gépek előbb vagy utóbb elveszik a munkájukat, és a mesterséges intelligencia perceken belül helyettesíti majd a humán erőforrást. De vajon tényleg van félnivalónk? Barátaink vagy ellenségeink a számítógépek, megkönnyítik vagy ellehetetlenítik az életünket? Kik "élhetik túl" a robothadsereg benyomulását, és kik azok, akiknek a jövőben már nem lesz munkája? A titok az alkalmazkodásban van, a tanulásban és a nyitottságban - tudtuk meg G. Nagy Balázstól, a Trenkwalder ügyvezetőjétől, aki beszélt még a Pénzcentrumnak a hazai munkaerőhiány problémáiról, a tömeges kivándorlásról, valamint a magyarországi és a nyugati bérek közeledéséről. Interjú.
Sokak számára a szociális juttatások jelentik az egyetlen jövedelemforrást. Magyarország lakosságának jelentős hányada él szegénységben, miközben jelenleg nem engedhetünk meg magunknak az európai átlagot meghaladó szociális juttatásokat. De segítenek-e a szociális juttatások a lecsúszás elkerülésében?
