A munkavállalók szabályszerű bejelentéséről azonban átmeneti, néhány napos foglalkoztatás esetén sem szabad megfeledkezni...
Egyre több lehetőségük van kiegészíteni a nyugdíjukat könnyű fizikai munkával: nagyon keresett munkaerőnek számítanak.
4 millió 704 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma.
A 15–64 évesek közül 4 millió 524 ezren minősültek foglalkoztatottnak,ez arányaiban 72,8 százalékot jelent.
A gyengébb év végi számok után a 2021 első negyedévére évek óta nem látott szinten a hazai foglalkoztatottság.
Magyarországon a nem dolgozó, és emellett oktatásban vagy képzésben sem részt vevő fiatalok aránya jóval az EU-s szint felett van, közölte az Eurostat.
Lassan visszaépül az Ausztriában dolgozó magyarok száma a járvány előtti szintre:
Tévhit, hogy a külföldiek elveszik a magyarok elől a munkahelyeket, és főként a járvány után lesz nagy szükség a külföldi munkavállalókra a kilábaláshoz.
A KSH adatai szerint elsősorban a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjai körében csökkent a foglalkoztatottság.
2021. január 1-jétől a nemzetközi szabályozással összhangban változott módszertan szerint 2021 januárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 537 ezer fő volt, ami az előző év azonos időszakához képest 55 ezer fővel kevesebb. A 2020. november-2021. januári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 601 ezer fő volt, 26 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakitól. Elsősorban a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjai körében csökkent a foglalkoztatottság.
Nagyjából 250 ezer magyarról nem tudni pontosan, honnan szerzi hivatalosan bevételeit. Közöttük lehetnek eltartottak, vagy olyan személyek, akik feketemunkából szerzik a megélhetésüket. De, ez az információ hiány is jól mutatja, hogy szükséges lenne a munkaerő felmérések újragondolására, pontosabbá, részletesebbé tételére.
A KSH foglalkoztatottsági adatai alapján mégsem sikerült elérni a pandémia előtti számokat.
Nem csak több férfi dolgozik Magyarországon, de nagyobb biztonságban is vannak a munkahelyükön, nekik ugyanis stabilabb az állásuk, mint a nőknek, így egy gazdasági visszaesés vagy válság esetén nagyobb eséllyel tudják megtartani a pozícióikat. A KSH legfrissebb statisztikájából kiderül például, hogy május és július között a munkanélküli férfiak száma 31 ezerrel nőtt, a munkanélküli nőké viszont 35 ezerrel az előző év azonos időszakához képest.
79 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel ezelőtt, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája jelenleg 69,1 százalék - derül ki a KSH gyorsjelentéséből.
A koronavírus-járvány gazdasági következményei megmutatkoznak a foglalkoztatottsági adatokban: 2020 júniusában a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 457 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 58 ezer fővel több, az egy évvel korábbihoz képest 38 ezer fővel kevesebb.
Hazánkban egészen a 2020 elejéig folyamatosan emelkedett a foglalkoztatottsági ráta, és ezzel párhuzamosan csökkent a munkanélküliség. 2019 utolsó negyedévének adataiból pedig az derül ki, hogy az Európai Unió átlagát is felülmúltuk.
Dénes Rajmund Rolanddal, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnökével február közepén beszélgettünk. Akkor még csak sejthető volt, hogy az életünket valamilyen szinten biztosan befolyásolja majd az akkor még Vuhanban tomboló koronavírus, de ilyen helyzetre azért nem számítottunk. Azóta tömegek kerültek utcára, a hírek szerint elsősorban a kölcsönzött munkaerőtől válnak meg a cégek. A szakember segítségével körbejártuk, milyen változások várhatóak a munkaerőpiacon, mire lehet számítani a következő hónapokban. Interjú.
Megéri ma kölcsönzött munkavállalónak lenni Magyarországon? Milyen hátrányok érik, milyen előnyök illetik meg azokat, akik nem közvetlenül annál a cégnél vannak alkalmazásban, ahová nap mint nap bejárnak dolgozni. Mit ír elő ezeknek a cégeknek a törvény, és mi a gyakorlat? És vajon egy többdiplomás, képzett mérnök miért választja azt, hogy kölcsönzött munkaerő lesz? Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnöke válaszolt a Pénzcentrum kérdéseire. Interjú.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 1,7 százalékkal, 250 ezer főre csökkent. A férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket, és körükben a javulás is jelentősebb volt.
