Megmenekülhetnek az egyetemre jelentkező diákok: nem lesz kötelező a nyelvvizsga?
Itt az új javaslat.
Itt az új javaslat.
Ki fogja ezt kifizetni?
Kész érvágás.
Ma jár le a határidő.
A pótfelvételi eljárás keretében augusztus 7-ig jelentkezhetnek utoljára nyelvvizsga nélkül egyetemre vagy főiskolára a tanulni vágyók. Érdemes kihasználni ezt a lehetőséget, hiszen az utóbbi évek tapasztalatai szerint csupán minden második felvételiző rendelkezik nyelvvizsgával. Idegennyelv-tanulásra az egyetemek is számos lehetőséget kínálnak, így azok sem kerülnek később hátrányba a munkaerőpiacon, akik a pótfelvételi időszakban szeretnék kihasználni a nyelvvizsga-bizonyítvány nélküli jelentkezés előnyeit.
Soha nem jutott be még olyan sok elsőéves az ELTE-re, mint idén! A Corvinuson a legtöbb felvételiző a Gazdálkodástudományi Kar gazdálkodási és menedzsment alapszakján kezdi meg, a BME állami ösztöndíjas képzésein az átlagpontszám kifejezetten magas, 418,8 pont!
Majdnem minden tantárgyból jobb eredménnyel zárult az idei érettségi, mint a tavalyi. A vizsgák harmada jelesre sikerült, ám a matematikával meggyűlt a bajuk a tanulóknak.
Ez a tíz legnépszerűbb szakma.A 2018/2019-es felvételin a szakács a legnépszerűbb szakma majdnem kétezer felvett diákkal, ezt az eladó, cukrász és a negyedik helyre visszacsúszott pincér követi. A legnépszerűbb szakmacsoport a vendéglátás-turisztika, a gépészet és a mezőgazdaság volt, de sokan jelentkeztek kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció képzésekre is.
Egy 2014. december 18-án kihirdetett jogszabály értelmében jövőre már csak azok jelentkezhetnek a felsőoktatásba, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk.
Érdemes még a drágulás előtt körülnézni.
Gazdálkodástudomány, pénzügy és számvitel, valamint a bölcsészkar a legnépszerűbb idén.
Négyezerrel többen nyelvvizsgáztak tavaly, mint most. Hiába a támogatás, kevesebben a jelentkező.
A toborzók a munkaerőhiányt az IT Fejlesztés és Telekom kategóriában érzékelték az elsők között Magyarországon. Ez a trend jelenleg is tart: évről-évre csökken az álláshirdetésekre leadott jelentkezések száma. A hagyományosan ezzel a kategóriával azonosított fejlesztői és rendszergazdai pozíciók mellett viszont egyre markánsabb arányban szerepelnek olyan irányok, amelyek pár évvel ezelőtt még szinte láthatatlanok voltak. UX/UI szakértőből például 260 százalékkal több nyitott pozíció volt 2018-ban, mint 2014-ben.
Eddig még nem látott mértékű változás zajlik le hamarosan a munkaerőpiacon, amelyre az egyetemek egyáltalán nem készítik fel a jövő munkavállalóit. Az egyetemi képzések világszinten elszakadt a munkaerőpiaci követelményektől, a magyar diákoknak emellett számtalan egyéb tekintetben is lemaradásuk van. Ez hatalmas probléma, hiszen a technológiai fejlődés olyan szintű szociológiai változást okoz majd, amelyre a legkevésbé sem vagyunk felkészülve. A szakadék az egyetemi képzések és a munkaerőpiac között eközben egyre nő.
Fontos határidő jár le pénteken!
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megerősítette: kötelező lesz a felsőoktatási felvételihez a nyelvvizsga. Emiatt a jelentkezők közel 40 százaléka lehet, hogy be sem kerül a felsőoktatásba.
Közeleg a felsőoktatási felvételi határidő, sokan vívódnak most, melyik szakra jelentkezzenek. A döntés nem tűnik egyszerűnek, hiszen a jelentkező fiatalok arról döntenek, mit szeretnének csinálni az elkövetkező 40 évben. Ez pedig nagyon nem mindegy. Ha viszont csak a munkaerő-piaci igényeket nézzük, a választás talán sosem volt ennyire egyszerű. A Pénzcentrum megkérdezett három Magyarországon működő nagy fejvadász vállalatot: a válaszukból egészen egyértelműen kirajzolódott, hogy milyen képesítéssel tudnak a magyar diákok a piacon tarolni, már frissdiplomásként is.
Az elmúlt 9 évben megháromszorozódott azoknak a magyar fiataloknak a száma, akik brit egyetemre felvételiztek: időn ősszel pontosan 980-an. Van olyan gimnázium, ahonnan minden harmadik végzős külföldön tanulna tovább - írja az Eduline.