Magyarországon a kulturális, művészeti képzési szakokon tanulók kisebbségben vannak a más területeken tanulmányokat folytató hallgatók számához képest. Az Eurostat adatai szerint a művészettel, kultúrával kapcsolatos szakokon mindössze a diákok 11,2 százaléka tanul - ez európai országai között az 5. legrosszabb arány.
A felvettek közel körülbelül 80 százaléka állami ösztöndíjasként, 20 százaléka költségtérítésesként kezdheti meg tanulmányait szeptemberben.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint legkésőbb csütörtökig van lehetőségük a felvételizőknek, hogy benyújtsák a még hiányzó dokumentumaikat, illetve - egyetlen alkalommal - módosítsák a megjelölt szakok sorrendjét.
Kilenc intézmény várja a döntést.
Továbbra is számíthatnak állami forrásokra a tervek szerint nyártól alapítványi fenntartásba kerülő egyetemek, a felvételizőknek nem kell tartaniuk a képzések fizetőssé válásától. Megmaradnak a hallgatói juttatások és az ösztöndíjak is, az oktatókat pedig teljesítményalapú, rugalmas, megemelt bérezés várja.
A kutatást megelőzően is sejthető volt, hogy a munkavállaló hallgatók kifejezett veszélyben vannak a munkaerőpiacon, hiszen az ő munkavégzésüket a kollégiumok bezárása miatt való hazaköltözés is sok esetben ellehetetlenítette. A HÖOK szerint jelen helyzetben még inkább kiemelt fontosságú a bajba jutott hallgatók szociális megsegítése.
Az IKT még mindig egy olyan terület, amelyen a nők jelentős hátrányban vannak. Az EU-n belül egyetlen tagország sincs, ahol az ilyen tudományterületen tanulmányokat folytató nők aránya magasabb, vagy legalább ugyanannyi lenne, mint a férfiaké: a legjobb helyzetben lévő Belgiumban is mindössze 37 százalék a nők aránya ezen a területen.
Rendhagyó körülmények között, szigorú egészségügyi-biztonsági szabályok betartása mellett, de zajlik a munka a felsőoktatásban.
A Budapesti Műszaki Egyetemre például mintegy ezerrel kevesebb hallgató jelentkezett az idén.
Hogy buli lesz-e, az még nem biztos.
Hét területen is az ELTE bizonyult Magyarország legjobb egyetemének a Quacquarelli Symonds (QS) nemzetközi felsőoktatási rangsora szerint - közölte a felsőoktatási intézmény.
Fontos tudni, ha külföldre menne a gyerek.
A minisztérium 41 kiemelt szak esetében határozta meg, hogy az állami ösztöndíjas képzéseknél a bekerülési ponthatár nem lehet magasabb 400 pontnál.
Idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti a HVG felsőoktatási rangsorát, második helyen a Szegedi Tudományegyetem végzett, a dobogó harmadik fokára pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem végzett.
Technikai okok miatt.
Nem túl gyönyörű a helyzet.
Vonzó ország lettünk.
Azt eddig is tudtuk, hogy minél magasabb végzettségű valaki, annál kevésb van kitéve a munkanélküliség veszélyének. Ennek mértékéről azonban most már adataink is vannak. Bár Magyarországon elméletileg teljes foglalkoztatottság van, inkább azt mondhatjuk, hogy a legmagasabb iskolai végzetséggel rendelkezők körében majdnem mindenki doglozik. A középiskolai végzettséggel bírók is jól állnak, míg az általánost végzett magyarok között azért bizony akad bőven munkanélküli.
Több tízezren vannak veszélyben.
