Milyen területen NEM érdemes munkát keresned? Itt az aktuális lista

A márciusi növekedésben szerepet játszott az újabb támogatott közmunka- és közcélú munka-programok létszámigényének emelkedése, de nem elhanyagolható a nem támogatott álláshelyek számának növekedése sem. Az újonnan bejelentett állások 38,8%-a ( 13,9 ezer darab) volt nem támogatott álláshely és 61,2%-a (21,9 ezer darab) pedig támogatott foglalkoztatás. Februárral összevetve a támogatott álláshelyek 64,2%-os, a nem támogatott álláshelyek esetében pedig 20,1%-os növekedés következett be. 2009 azonos időszakához képest az előbbiek 14,1%-kal csökkentek, míg az utóbbiak 5,5%-kal növekedtek.

Kevesebb a nyugdíj, mint amennyi a kényelmes öregkorhoz kelleneKattints!

Az "Út a munkához" program keretében 9907 fő részére kínáltak közcélú foglalkoztatási lehetőséget.

A hónap folyamán összesen 57,0 ezer állás állt rendelkezésre a közvetítéshez, számuk az előző hónaphoz képest 10,9%-os, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 10,3%-os növekedést mutatott. A márciusi zárónapig összesen 25,4 ezer állás maradt betöltetlen.

A nyilvántartott álláskeresők száma a márciusi zárónapon 644 162 fő volt, 14 815 fővel (-2,2%-kal) kevesebb, mint az előző hónapban. Az álláskeresők számának növekedése az előző év azonos hónapjához képest 14,2%-os volt, amely az előző hónapokhoz képest egy viszonylag kisebb mértékű növekedést takar. Az előző hónappal összevetve a nyilvántartott álláskeresők száma minden régióban - a Közép-Magyarország kivételével - mérsékelt csökkenést mutatott. A legnagyobb mértékű csökkenést Nyugat-Dunántúlon (-4,7%-os), Dél-Dunántúlon (-3,0%-os) és Dél-Alföldön (-3,0%-os) regisztrálták.

Megyénként vizsgálva a nyilvántartott álláskeresők zárónapi számát a legnagyobb változás Vas-, Győr-Moson-Sopron-, Békés-, Veszprém- és Zala megyében történt, ahol 3,8% feletti volt az egy hónap alatti mérséklődés mértéke. Növekedés csak három megyében történt: a Fővárosban (1,3%-os), Fejér (1,2%-os)- és Pest (0,3%-os) megyében.

A válság kitörése óta megfigyelt trendnek megfelelően az álláskeresők száma egy év alatt továbbra is Közép-Magyarországon (43,3%), Közép-Dunántúlon (19,3%) emelkedett a legnagyobb mértékben, vagyis a legfejlettebb régiókban. Ennek ellenére még mindig sokkal jobb ezeknek a régióknak a helyzete, mint a többi régióé: a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított mutatójuk lényegesen kedvezőbb a többi régióhoz képest. Egy év alatt mind a férfiak és mind a nők létszáma 14,2%-kal, a szakképzetlenek létszáma 8,5%-kal, a diplomások száma pedig továbbra is kiugróan nagy arányban (47,2%-kal) emelkedett.

A nyilvántartott álláskeresők 26,3%-a tartósan (több mint egy éve folyamatosan) regisztrált álláskereső. Éves összehasonlításban számuk szeptember óta folyamatos növekedést mutat, ami azt jelzi, hogy a válság kitörésekor regisztrált álláskeresők egy része még mindig nem tudott elhelyezkedni és így ők fokozatosan bekerülnek a tartósan regisztrált álláskeresők állományába.

A nyilvántartott álláskeresők márciusi zárólétszámában a pályakezdők száma 1,4%-kal, míg a nem pályakezdőké 2,3%-kal volt kisebb, mint egy hónappal korábban.

2010. márciusban a nyilvántartott álláskeresők létszámának szezonálisan kiigazított értéke 602,5 ezer fő volt, míg a szezonálisan kiigazítás előtti, eredeti regisztrációs létszámadat 644,2,0 ezer főt tett ki. Az adatok szezonális kiigazítása után megállapítható, hogy márciusban a szezonális hatások kiszűrése után is csökkenés tapasztalható a nyilvántartott álláskeresők számában, az előző hónaphoz képest 1,9 ezer fővel csökkent az álláskeresők száma. A szezonálisan kiigazított idősor is azt jelzi, hogy márciusban is jelentős mértékű szezonális jellegű többlet-munkaerőkínálat volt kimutatható.

A szezonális ágazatokban azonban már nőtt a foglalkoztatottak száma

Az elmúlt havi értékhez képest márciusban a belépési forgalom 21,6%-kal és az első alkalommal belépők száma 23,9%-kal csökkent. Előző évhez képest a regisztrációba egy hónap alatt belépők száma 15,5%-kal (10077 fővel), míg az új belépők száma 21,1%-kal (1709 fővel) csökkent.

A legnagyobb arányban az állásukat elsősorban az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás, a mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, az építőipar és a kiskereskedelem területén dolgozók vesztették el márciusban.

Az álláskeresők 62,4%-a részesül valamilyen ellátásban, számuk egy hónap alatt 17,0 ezer fővel csökkent. Álláskeresési járadékra 156,8 ezren, álláskeresési segélyre 66,9 ezren, rendszeres szociális segélyre 2,5 ezren voltak jogosultak és 175,5 ezren kaptak rendelkezésre állási támogatást.

Csökkenésbe fordult márciusban a nyilvántartott pályakezdők száma is

2010. március hónapjában a pályakezdő álláskeresők számában 1,4%-os mérséklődés következett be az előző hónaphoz képest. Arányuk az összes nyilvántartott álláskereső között 8,3%-os értéket mutatott. A tárgyhónapban a regisztrációba belépő pályakezdők száma az előző hónaphoz képest 21,3%-kal csökkent.

A tárgyhavi zárónapon 53,2 ezer fő pályakezdő álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, ami 15,0%-kal (6,9 ezer fővel) több mint egy évvel korábban. A pályakezdő álláskeresők száma - éves összevetésben - a legnagyobb mértékben Közép-Dunántúlon (33,1%-kal), Nyugat-Dunántúlon (26,9%-kal) és Dél-Alföldön (26,7%-kal) emelkedett.

A márciusi zárónapon a pályakezdők számának iskolai végzettség szerinti megoszlása a következő: 36,5%-uk legfeljebb 8 általános iskolát, 18,5%-uk szakmunkásképzőt vagy szakiskolát, 19,2%-uk szakközépiskolát, 14,2%-uk gimnáziumot, 3,8%-uk technikumot végzett és 7,8%-uk volt felsőfokú végzettségű.

A területi különbségek továbbra is jelentősek

A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya márciusban 14,7%, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 9,6% volt. Mindkét relatív mutató esetében hónapok óta tartó növekvő tendencia márciusban megtört, hiszen az előző hónaphoz képest a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutató értéke 0,4%-ponttal, míg a munkavállalási korú népességhez viszonyított mutatóé 0,2%-ponttal csökkent.

A gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutató értéke továbbra is Észak- Magyarország (23,6%) és Észak-Alföld (23,%) esetében a legmagasabb, a legalacsonyabb értéket pedig Közép-Magyarország mutatta (6,9%). A régiókon belül is igen nagy különbségeket találunk a megyék között. A legrosszabb helyzetűeknél ez a mutató még nagyobb, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében 27,0%, Borsod-Abaúj-Zemplénnél pedig 25,7%, miközben a fővárosi arányszám csak 6,1%.

Az elmúlt év során a legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb rátájú régiók közötti különbség továbbra is csökkent, de az olló záródása a kedvezőbb helyzetben lévő régiók mutatói átlagon felüli növekedésének eredménye és nem a kedvezőtlenebb helyzetű régiók felzárkózásának.

Márciusban 1263 főt érintő csoportos létszám-leépítési bejelentés érkezett a munkaügyi központokhoz

2010. márciusban 26 cég, összesen 1312 főt érintő csoportos létszámleépítést jelentett be a munkaügyi központok kirendeltségein. Az előző hónaphoz képest 49 fővel (3,9%-kal) növekedett a bejelentett elbocsátandó létszám. Az egy évvel korábbi, 2009. márciusi bejelentések létszámtartalmához képest azonban jelentős csökkenés volt, 4493 fő (77,4%). Ennek fő oka, hogy 2008. december és 2009. március között csúcsosodott ki a válság hatása, a létszámleépítési bejelentések havonkénti száma ebben az időszakban érte el a maximumát.

2010. márciusban a legnagyobb létszámot érintő csoportos létszám-leépítési bejelentések Közép- Magyarországról (450 fő), Észak-Alföldről (358 fő), Észak-Magyarországról (171 fő) érkeztek, e három régió adta az összes bejelentés háromnegyedét.